Megyénkben tovább emelkedett a házasságkötések száma

Csak élve születésből volt kevesebb idén az első félévben megyénkben és országosan is, minden másból, például halálozásból, több volt, mint tavaly ugyanekkor. Örvendetes, viszont, hogy a házasságkötések száma emelkedett.

Czakó Nóra

Több házasságot kötöttek a megyében június végéig, mint 2018 első félévében. Csaknem két százalékkal emelkedett a számuk

Forrás: Illusztrációfotó: Shutterstock

Több házasságot kötöttek a megyében június végéig, mint 2018 első félévében – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb népmozgalmi adataiból. Ez csaknem közel kétszázalékos javulást jelent, ám ez is messze elmarad az országos átlagtól, amely csaknem nyolc százalék.

Tavaly, azaz 2018. első három negyedévében még megyénkben emelkedett a legnagyobb mértékben a házasságkötések száma. Az idei első negyedévben azonban kettővel kevesebb pár járult az oltár elé, és az első félévben is csak tizenkilenccel többen a tavalyi év azonos időszakához képest. Ennél kisebb mértékű csak Zala megyében volt a növekedés, ott tizenhéttel több pár mondta ki a boldogító igent.

Több házasságot kötöttek a megyében június végéig, mint 2018 első félévében. Csaknem két százalékkal emelkedett a számuk
Fotó: Illusztrációfotó: Shutterstock

Az élve születések száma a megyében és országosan is csökkent, nálunk 3,2 százalékos a visszaesés. A csecsemőhalálozások száma szűkebb hazánkban az idei év első félévében ötről hatra emelkedett, országosan viszont csaknem 14 százalékkal több csecsemőt veszítettek el, mint tavaly.

Idén sajnos nőtt a halálozások száma is, a megyében négy, országosan egyszázalékos emelkedés figyelhető meg. Szűkebb hazánkban 1363-mal lettünk kevesebben, országosan pedig csaknem 26 ezerrel. A halálozások száma három régióban – köztük a megyénket is magában foglaló Észak-Alföldön kilenc fővel – csökkent, a többiben emelkedett. Csakhogy a Jászkunság kilóg a sorból, mert bár Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében valóban kevesebben haltak meg idén, mint tavaly, nálunk többen.

A KSH évente megvizsgálja, hogyan alakul a belföldi vándorlás, ebből kiderül, hogy az elmúlt közel két évtizedben minden évben több ezren választották otthonukul megyénket. A legkevesebben (6480 fő) 2012-ben érkeztek, a legtöbben (8907 fő) tavaly. Persze az elvándorlás nálunk is tetten érhető, ráadásul meg is haladja az érkezők számát.

Legkevesebben (7340 fő) 2012-ben, míg a legtöbben (10 078 fő) 2006-ban hagyták el a megyét. Sajnos a mérleg mindig negatív volt, vagyis 2001 óta minden évben többen hagyták el szűkebb hazánkat, mint amennyien érkeztek. 2007-ig folyamatosan csökkent a megye lakosainak száma, majd a következő hat évben mérséklődött a be- és kivándorlók közti különbözet. Azóta igen változatos képet mutat a statisztika. Tavaly például 892-vel lettünk kevesebben, míg 2017-ben 1209-cel. Van adat arról is, hogy 2018-ban 1920 külföldi állampolgár érkezett megyénkbe, miközben 544 ment el.

Ránk is hatnak a folyamatok

Egyes kutatók a Jászkunságot belső periférikus térségnek tartják, mutatott rá Szarvák Tibor szolnoki szociológus.

– Nagyon sok minden történt már azért, hogy a megye fejlődése új lendületet kapjon. Ahhoz azonban, hogy mindez a statisztikákban is megjelenjen, stabilitás szükséges. Jó példa erre a közelmúltban történt jászberényi „termelésáthelyezés” – fejtette ki Szarvák Tibor.

– Ha részesévé tesszük a megyét a globális gazdaságfejlesztési folyamatoknak, számítani kell arra, hogy nem nagyon tudunk kimaradni azokból a hatásokból, amelyek nem nálunk dőlnek el. Ez erősíti a bizonytalanságot, és a megyéből való elvándorlás pontosan ebből a bizonytalan periférikus térségből ered. Nyilvánvalóan innen a centrumtérségekbe áramlanak az emberek, mint egyébként más keleti megyékből is.