Homoktövis: néhol bejött, máshol nem

Megint máshol a közétkeztetésbe vitték be az immunerősítő gyümölcsből készült ivólevet. Fegyverneken hetente egyszer homoktövist tartalmazó ivólevet kapnak az óvodások és általános iskolások. Egy helyi termelő adja hozzá az alapanyagot, aki két hektáron termeszti a bogyós gyümölcsöt. A kész termék azóta bekerült a közétkeztetésbe.

– Olyan céllal indult ez a program, hogy a közétkeztetésbe minél egészségesebb élelmiszereket juttassunk, ennek a célnak pedig a homoktövisből készült termékek nagyon megfelelnek – mondta Angyal Csaba termelő. – A homoktövist százszázalékos almalével vegyítve adjuk a gyerekeknek. Azért jó, ha a homoktövis részét képezi a gyerekek táplálkozásának, mert nagyon intenzív immunerősítő hatása van. A gyereknek és a szülőnek sem jó sem a betegség, sem az a miatti hiányzás.

Hozzátette, nem csak a homoktövis fogyasztása egészséges és szemléletformáló, de maga a termesztés is környezetkímélő, hiszen nem igényel vegyszerezést, mint a többi gyümölcs.

A homoktövisben rejlő lehetőségeket az önkormányzatok is felismerték, több településen is elindultak a homoktövis programok, közmunkában. A cserjéknek legalább három-négy év kell, hogy termőre forduljanak.

– Még 2014-ben ültettük el a palántákat, három hektáron több mint négyezer tő homoktövist. Ez a kezdeményezés a mezőgazdasági Start-programunkhoz tartozik, összesen tizenöt főt foglalkoztatunk benne – tájékoztatta hírportálunkat a kengyeli homoktövis programról Nagy Szilárd polgármester, aki azt is elmondta a legnehezebb feladat a kis méretű bogyók szüretelése volt.

– A termés jól sikerült, a velő kiváló minőségű lett. A piacát kellett megkeresni, mert májusban lesz kétéves a termék, addig okvetlenül értékesítenünk kell – tette hozzá.

De nem minden település jutott el idáig, Újszászon például nem tudták leszüretelni az eddigi munka gyümölcsét.

A település képviselő-testülete még 2011-ben döntött úgy, hogy homoktövis-termesztésbe kezd. A város határában található közel tizenhat hektáros területen el is indult a program. Mint arról korábban hírportálunkon is beszámoltunk, eleinte minden jól alakult, ígéretesnek tűnt az ültetvény, 2016-ban azonban visszaesett a termésmennyiség. Már az akkori polgármester, Molnár Péter is próbálta feltárni ennek okait.

Mint kiderült, a porzó és termő egyedek aránya nem volt megfelelő. Az lenne a kívánatos, hogy tíz százalékban porzó és kilencven százalékban termő egyedek legyenek, ez az arány azonban negyvenhat-ötvennégy százalékos volt akkor. A jelenlegi városvezető az ültetvény állapotának és további sorsának kivizsgálása céljából szakértői munkacsoportot is létrehozott. Az ültetvénnyel kapcsolatos további teendőkről szeptemberben tárgyalt a képviselő-testület.

Dobozi Róbert polgármester hírportálunknak elmondta, a szakértőkkel együtt megállapították, hogy nem lehet helyrehozni az ültetvényt, ezért a képviselő-testület a felszámolása mellett döntött.

A Jászságban is a piacot keresik, egyelőre hiába

Jászszentandráson kilenc hektáron termesztik a homoktövist a község határában. A gyümölcs feldolgozására szociális szövetkezetet hoztak létre.

– Idén 1,8 tonna tiszta gyümölcs jött vissza a kilenc hektárról. A kereskedelemmel adódnak gondok, mert telített a piac. Éppen ezért kutatjuk fel azokat a nagyobb áruházláncokat is, ahol értékesíteni tudjuk termékeinket. Kihívást jelent, hogy akár a sima gyümölcsnek, akár a belőle készült termékeknek piacot találjunk – mondta Kolláth Bálint, Jászszentandrás polgármestere.

A homoktövis-termesztés és feldolgozás pozitívuma, hogy munkahelyet hozott létre a településen, jelenleg tizennyolc embernek ad munkát az ültetvény és a feldolgozó üzem. Rámutatott arra is, hogy a jövő nagy kihívása, hogyan tudják a homoktövis-termesztést nyereségessé tenni. Ha megszűnik a dolgozók bérének támogatását biztosító pályázat, akkor ugyanis veszteséges lesz a szociális szövetkezet…