Jászkunság

2019.12.03. 11:30

Komoly próba elé állítja a szülőket a dackorszak

Egy két-három éves tündéri gyermek gyakorta képes sárkánnyá változni és magát a földhöz verve ordítani vagy éppen toporzékolni.

P. Pusztai Nóra

Forrás: Illusztráció/Shutterstock

A szülő ilyenkor tehetetlennek érzi magát, a szép szavak és kérések süket fülekre találnak. Mégis a gyermeket ilyenkor is segíteni kell, hogy megértse érzéseit és ki tudja fejezni az okokat. Krajnyákné Csorba Fanni gyermek és felnőtt rajzelemzési szakemberrel beszélgettünk az önállósodás rögös útjáról.

– A gyerekek, amikor megszületnek, úgy gondolják, ők és anya egy. Nincs kialakult éntudatuk. Ez, amikor megjelenik, akkor kezdik próbálgatni a saját határaikat: mi az, ami az én döntésem, mi az, amire hatással vagyok – kezdte a beszélgetést Krajnyákné Csorba Fanni gyermek és felnőtt rajzelemzési szakember, aki hozzátette, hogy a kisgyermek nem tudja, mit érez, szeretne önállósodni, ha jobban megvizsgáljuk a hátterét, sokkal könnyebb lesz megérteni és elfogadni ezt.

– Igyekszünk következetesen nevelni a gyermekünket – mesélte Horváth Bernadett szolnoki anyuka, aki elmondása szerint elég sokat küzd a hároméves fiával. – Nemcsak a klasszikus „boltban nem veszek meg neki valamit, ezért földhöz vágja magát” típusú helyzetekbe kerülünk, hanem egy egyszerű levegőzés is botrányba fordulhat. Ő sikít, én felemelem a hangomat. Nyilván tisztában vagyok vele, hogy átmeneti állapot, de nehéz türelemmel fordulni felé.

– Általánosságban a szakkönyvek körülbelül a harmadik életévre datálják a dackorszakot, de manapság nem ritka már az egy-két éves gyerekek esetén sem, hogy felüti fejét ez a viselkedés. Nagyon fontos, hogy a szülőben meglegyen a megfelelő hitelesség és következetesség, de megértéssel forduljon gyermeke felé. Sok új érzéssel találkozik ilyenkor a kicsi. Megismeri a dühöt és a haragot, de a félelmet is, és nem tudja, pontosan mi történik vele – hangsúlyozta a szakember, majd kifejtette, hogy a kisgyermek nem érti még meg a világ működését sem, de nagyon szeretné felfedezni, szeretne önállósodni, önmaga elvégezni bizonyos cselekvéseket, és kiborul, ha ezt nem tudja megtenni.

–Fontos: hagyjuk, hogy kitombolja magát, ismerjük ki, hogy milyen körülmények között tud lehiggadni. Van, akinek ölelésre van szüksége, van, akinek meg kell hagyni a magánszférát. Amikor csillapodott, akkor érdemes számára elmagyarázni, mi történt.

– Nálunk van egy „nyugifotel”. Ha otthon vagyunk, és látom a hiszti jeleit, oda szokott leülni a fiam, így hamarabb képes megnyugodni, és nekem is jut időm a helyzet átgondolására – mesélte a szolnoki anyuka.

– A feszült helyzetben nem érdemes megpróbálni ilyen magyarázattal szolgálni. Lényeges, hogy a szülőt stabilnak érezze a gyermek. Ha ez nem történik meg, akkor még inkább elhatalmasodik felette az elveszettség állapota. Sokszor hasznos módszer a figyelemelterelés. Ne hagyjuk a gyermeket fixálódni a számára feszültséget keltő helyzetben! Az általánosságban is igaz, hogy ne adjunk egy dolognak nagyobb figyelmet, mint amit megérdemel. Ha túlfixálunk egy helyzetet, akkor a gyerek számára is rögzítjük ezt, és csak még nagyobb feszültség alakul ki. Mivel ez az időszak az énérvényesítésről szól, érdemes felkínálni neki lehetőségeket, amivel élhet és amik közül választhat. Így adunk is választást, de igazából mi szabályozzuk, hogy mik közül is választhat.

A szakember szerint szülőként sem érdemes túl nagy elvárásokat támasztani magunkkal szemben. Mindenkinél előfordulhat, hogy betelik a pohár, bármennyire próbál nyugodt maradni. A gyerekek ilyenkor tanulják meg, hogy hol van a határ, és mit tehetnek meg. Ezeket a határokat érdemes idejében felállítani úgy, hogy a gyermek életkorának megfelelő szabadságot is meghagyjuk. Ebben az időszakban nehéz a középvonalon hajózni, de ha picit odafigyelünk, akkor biztosan sikerül, és könnyebben át tudjuk vészelni a feltörő érzelmeket.

Elhatalmasodnak az érzelmek

Az agyban a homloklebeny feladata szabályozni az érzelmek túlsúlyát, azonban ez a terület a két-három éves gyermekek esetében igen fejletlen – mondta Krajnyákné Csorba Fanni, aki kifejtette, hogy nem képes kontrollálni saját magát, és az érzelmek veszik át az uralmat, amitől szintén megijednek a csemeték.

– Nagyon komplex fejlődési szakasz ez, ami nem csak a szülőnek, de a gyermeknek is megterhelő. Fontos, hogy ebben a helyzetben a szülő a legnagyobb fogódzkodó a gyermek számára. Nekünk, szülőknek kell az ő homloklebenyének lennünk, hogy megtanulja kezelni az érzéseit – vallja a szakember.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában