Szolnok

2020.01.20. 20:00

Hamisított védjegyeket restauráltak a szakértők

Szorgos munka jellemezte a Damjanich János Múzeum restaurátor műhelyét a napokban. Az intézményben nemrég láttak hozzá a szolnoki várásatások során előkerült leletritkaságok tisztításához, kielemzéséhez. Ritka tárgy bőven akadt a több száz éves darabok között, az izgalmas munka menetébe hírportálunk is betekintett. Eközben az olykor igencsak rejtélyes leletek hátterét is megismerhettük.

Hartai Gergely

– A XVIII. század végéig Szolnokon vár állt, így hát ebből az időszakból is találtunk már pénzeket. Méghozzá Mária Terézia és II. József idejéből származókat. Ez az időszak nyilvánvalóan már nem a vár nagy korszaka, később fel is hagyják a helyi erősséget – beszélgettünk munka közben dr. Kertész Róberttel, a Damjanich János Múzeum régészével. Az intézmény restaurátorműhelyében a napokban kezdték meg a szolnoki vár területén talált leletanyag tisztítását, állagának megóvását.

A szakértők feladata most főként az, hogy restaurálják a föld mélyéből felszínre hozott kályhaalkatrészeket, kerámialeleteket, fémeszközöket, faanyagot. Mindezek mellett azonban más érdekességek is elénk tárultak a kutatók asztaláról. A változatos korú és összetételű leletek között ugyanis posztóvédjegyek, plombák is sorakoztak, melyekről ez idáig meglehetősen keveset tudtunk.

A hamis posztóvédjegyet Császár Péter, a Damjanich János Múzeum restaurátorosztály-vezetője mutatta
Fotó: Csabai István

– A posztót a XVI. században védjeggyel látták el, ezzel hitelesítették annak minőségét. A minőségi posztógyártás egyébként Nyugat-Európához köthető, elsősorban a Németalföldhöz és Nagy-Britannia területéhez. Ám ahogy haladunk keletebbre, úgy egyre rosszabb minőségű posztóval találkozunk – mutatott az egyik török kori védjegyre a szakember. Hozzátéve, hogy mivel a posztó szerves anyag, ezért az az idők során lebomlott. Ugyanakkor ólomból készült védjegyeik máig megmaradtak.

Dr. Kertész Róbert a plomba elemzésekor arról is szót ejtett, hogy a török időkben népszerű volt környezetünkben a posztó hamisítása.

– Ezen a plombán például a Tudor-rózsa látszik egy körirattal. A tárgy hátoldalán pedig az angol címer jelenik meg. Onnan tudjuk, hogy ezt a posztóterméket hamisították, hogy összekeverték a betűket és az éremkép sem olyan tiszta, mint az eredeti plombák esetében. Emellett megvannak a magas minőséget képviselő angol posztó különleges jegyei – tudtuk meg.

A magyar kutatások írott források alapján arra világítottak rá, hogy a hamis angol posztó egy része valójában Orosháza környékén készült. Ugyancsak a források szerint a török időkben errefelé manufaktúra működött, posztógyártás folyt. A gyártási folyamat fontos eszközeit, a kallómalmokat pedig általában a budai pasa vagy a temesvári beglerbég birtokolta.

– Ez egyben azt is mutatja, hogy a törökök a posztógyártásban lefölözték a hasznot, és ebből a környékbeli lakosság is profitált. Különösen azért, mert a magyar posztó angol termékként lett „piacra dobva” – magyarázta a szakértő.

A hamisított védjegyek persze nemcsak térségünkben, de a magyar királyi végvárakban is feltűntek.

– Ez pedig arra bizonyíték, hogy már ekkor amolyan „feketekereskedelemről” beszélhettünk. A hamisítási folyamat egészen a XVI. század végéig működött – összegezte mondandóját dr. Kertész Róbert.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában