Jászkunság

2020.02.19. 20:00

A családon belüli és kapcsolati erőszak gyakoribb, mint gondolnánk

Országszerte egyre többet lehet hallani családon belüli erőszakról, melyben olykor csak felnőttek, máskor gyermekek is érintettek.

Czakó Nóra

Forrás: Illusztráció/Shutterstock

Azt gondolnánk, a legfőbb probléma, hogy a bántalmazott fél nem mer kilépni a sokszor életveszélyes helyzetből. A szolnoki gyermekjóléti központ vezetője szerint azonban komoly változásokra lenne szükség, mind a társadalmi szemléletben, mind a joggyakorlatban.

A téma országos szinten is napirendre került: kampányt indít a kapcsolati erőszak áldozatainak védelmében az Ökumenikus Segélyszervezet. Arra akarják felhívni a figyelmet, hogy van hová fordulniuk az áldozatoknak.

Volter Ildikó őrnagy Szolnok mintegy kétszáz helyére ragasztotta ki a kampány plakátját munkatársaival
Fotó: police.hu

„A csend a leghangosabb sikoly, halld meg!” elnevezéssel egy egész hetes országos kampányt indított még tavaly év végén a rendőrség az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal együttműködve. Ennek fókuszában a kapcsolati erőszak megelőzése állt.

Sipos Andrásné megyei rendőrségi sajtóreferenstől megtudtuk, hogy az ilyen jellegű cselekmények megyénkben sem jellemzőbbek, mint az ország más területein.

– Azt azonban tudni kell, hogy a családon belül zajló erőszakos cselekmények esetében rendkívül nagyarányú a látencia, vagyis hogy rejtve maradnak. Éppen ezért is kell nagy hangsúlyt fektetni a felvilágosításra, tájékoztatásra – hangsúlyozta a sajtóreferens.

– A kampány ideje alatt a megyei rendőr-főkapitányság kétszáz plakátot helyezett ki, és számos előadáson hívták fel a figyelmet a családon belüli erőszak megelőzésére.

Fontos tudni, hogy a bántalmazásnak többféle formája van, de a rendőrség csak akkor tud hatékonyan fellépni, ha a jogellenes cselekmény a tudomására jut.

– Előfordul ugyanis, hogy a bántalmazott nem akarja a hozzátartozó felelősségre vonását, amely megnehezíti a hatóságok munkáját – tette hozzá.

– Minden társadalomban változó, hogy mennyire fogadják el a családon belüli erőszakot – mondta hírportálunknak a témával kapcsolatban Németh Margit, az SZKTT Humán Szolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Központjának vezetője, aki pszichológusként is tevékenykedik.

– Magyarországon sajnos ennek történelmi előzménye van, amely főként a feudalisztikus gyökerekből ered. A nők csak később váltak egyenlővé, sőt a mai napig problémát jelent például, hogy ugyanannyi bért kapnak-e mint a férfiak. Csak az elmúlt évtizedben fordult kiemelt figyelem az áldozatvédelem felé, 1997-ben ugyanis megszületett a gyermekvédelmi törvény, 1998-ban pedig létrejöttek a gyermekjóléti szolgálatok.

A társadalom szemléletét azonban nagyon nehéz megváltoztatni.

– Régen elfogadott volt, ha elcsattant egy-két pofon otthon vagy az iskolában. Szerencsére azonban ez már nem megengedett. Az igazságügyi rendszer azonban felkészületlen ennek a kezelésére, hiszen ha valaki feljelentést tesz, akkor indul ugyan egy gyámhatósági vagy rendőrségi eljárás, de ennek nagyon sokszor semmilyen következménye nincs – világított rá a szomorú valóságra a szakember.

Pozitívum, hogy az igazságszolgáltatás részéről is megjelentek olyan szolgáltatások, ami az áldozatsegítést támogatja, és a gyermekjóléti szolgálatok is folyamatosan dolgoznak a jelzőrendszeri tagok szemléletformálásán.

– Itt azonban felmerül a kérdés, vállaljuk-e azt a felelősséget, hogy nem nézhetjük tétlenül mások bántalmazását. Nagyon sokszor mondjuk azt, hogy „nem gondoltuk volna”, „nem vettük észre”. Ennek két oka van. Egyrészt, hogy nem tudom, van-e jogom közbelépni, másrészt ott a félelem, hogy ha beavatkozom, én válhatok áldozattá – fejtette ki Németh Margit, aki arról is beszélt, hogy 2018. szeptember elsejétől Magyarországon kötelező minden gyermekjóléti központnak iskolai szociális segítőt alkalmaznia a köznevelési intézményekben.

Kiemelt feladatuk már az óvodás kortól prevenciós programokat biztosítani, hogy segítséget kapjanak a felismerésben, a kezelésben. Emellett fogadó óra keretében is rendelkezésre áll a segítő, mind a szülők, mind a pedagógusok számára.

– Van tehát egy olyan rendszer, ami elméletileg alkalmas arra, hogy támogassa a felismerésben az áldozattá váló személyeket, ez azonban még kevés a társadalmi gát miatt. Ez benne van a kultúránkban, így nagyon komoly szemléletváltásra van szükség – adott hangot véleményének a vezető.

– Sajnos a családvédelmi rendszerek tehetetlenek, ha a jog nem követi azt. A mai magyar jogrendszer ugyanis még mindig nem az áldozatot védi. Egyrészt ha feljelentés születik, olyan bonyolultak az eljárások, hogy nagyon elhúzódnak, ha nincs egyértelmű külsérelmi nyom, a bántalmazó viszont addig ott van a családban.

Ha pedig nagyon súlyos az eset, akkor nem a bántalmazó emelődik ki, hanem az áldozatnak kell menekülnie.

Ugyan rendelkezésre áll egy szűkös intézményhálózat, az átmeneti otthonok formájában, de ezek kapacitása véges.

– Ráadásul ez az áldozatok számára nehézséget is okozhat, például elveszítheti a munkahelyét, a gyerekeket pedig kiszakítják a megszokott környezetükből, ami elég nehezen vállalható. Nem tudok róla, hogy a bántalmazó kiemelésére lenne bármiféle hálózat, az elzáráson és a távoltartási végzésen kívül. Az agresszor segítésére is létre kellene hozni egy programot, hiszen nem az a cél, hogy akár örökre megfosszuk a családtól. Nagyon kiforratlan az a terület, hogyan lehet magukat a bántalmazókat kollektív neveléssel érett, felnőtt, felelősségteljes, jól működő családtaggá tenni – fűzte hozzá Németh Margit.

Fotó: police.hu

A statisztikák azt mutatják, hogy kevés a családon belüli erőszak, de sokkal gyakoribb, mint gondolnánk. Attól hogy nincs mindig látható jele, igenis jelen van a fizikai erőszak, de fokozottan nagy probléma a verbális erőszak is. Ráadásul ez társadalmi rétegtől független, tehát nem igaz, hogy csak a hátrányos helyzetű vagy nehéz szociális körülmények között élő családokra jellemző. Magyarországon sajnos a magas alkoholfogyasztás, és most már a szerhasználatok is negatívan befolyásolják a családon belüli erőszakot.

Mint megtudtuk, az esetek számának alakulásáról nincsenek pontos adatok, az viszont látszik, hogy súlyosabbak, vagyis jobban elharapóznak a problémák, tehetetlenebbé válnak a családok, fokozódik egyfajta agresszivitás. Főként a gyerekek és a nők az érintettek, a férfiak még tömegesen nem váltak áldozattá.

Amiről azonban még kevesebb tudásunk van, hogy az idősek is kerülhetnek ilyen helyzetbe családon belül.

A gyermekjóléti központ vezetője azt tapasztalja, hogy az önkéntes segítségkérés nem jellemző, általában a jelzőrendszernek köszönhetően kerülnek felszínre ezek az esetek. Tehát amikor a köznevelési intézmény vagy egészségügyi hálózat észlel valamilyen jelet. A nők legtöbbször csak akkor lépnek, mikor már gyermekeik is veszélyben vannak, amíg csak őket bántalmazzák, inkább tűrnek.

Németh Margit szerint több oka is lehet annak, hogy a bántalmazott nem kér segítséget. Például ha kiszolgáltatott helyzetben van, mert a férfi dolgozik, a nő pedig vezeti a háztartást. Ez esetben ugyanis hosszú távra kiesik a munkából, így nem tud visszakerülni, és ezzel megerősíti a saját bántalmazott pozícióját. Hiszen a másik fél azt mondja neki: „én majd gondoskodom rólad egész életedben, amíg azt teszed, amit én mondok”. Ebből nagyon nehéz kilépni. Emellett a félelem is ott van, hogy egyedül nem tudja eltartani a gyerekeket, és van egy tudás is, hogy a gyerekeknek az apjukra is szükség van.

Németh Margit szakértő
Fotó: Beküldött fotó

– Sokszor azonban azért nem beszél a bántalmazó a problémáról, mert nem bízik abban, hogy valós segítséget kap – mondta a szakember.

– Gyakorlatilag alig van tapasztalat arról, hogyan jött ki egy másik ember ebből a nehézségből, és az intézményrendszer hogyan tudott segíteni neki. Ez az igazi kihívás, hogy ezt hogyan lehet pozitív példákkal erősíteni.

A menedékházakon kívül pszichológiai szolgáltatással, tanácsadással és beszélgetéssel is tudnak segíteni

Németh Margit arra is kitért, hogy számtalan segélyvonal létezik, ahol segítséget lehet kérni, de az iskolai segítőket is bármikor fel lehet keresni vagy konzultációt lehet kérni tőlük telefonon. A család- és gyermekjóléti központok pedig a menedékházakon kívül, pszichológiai szolgáltatással, tanácsadással, beszélgetéssel tudnak segíteni, de felnőtt vagy gyermek ideggondozó, nevelési tanácsadó, pedagógiai szakszolgálat felé is közvetítenek. Egyértelmű fizikai erőszaknál pedig feljelentést is tehetnek.

Minden embernek joga van a saját méltóságához

Németh Margit szerint a családon belül erőszak gyökere a családi mintákban, az intézményes nevelésben, és a társadalmi kommunikációban van.

– Az utóbbit úgy értem, hogy a médiában is sokszor olyan stílusú kommunikáció zajlik, ami nem a felnőtt szintű együttműködést, kompromisszumkereső kommunikációt erősíti, és ezt látják az emberek – magyarázta.

– Nagyon fontos lenne egy olyan nevelési kultúra, amely azt a fajta kommunikációt támogatja, hogy a problémákat meg lehet beszélni, megoldásokat lehet keresni és mindezt agressziómentesen. Hiszen senkinek nincs joga bántani, megalázni a másikat. A fiataloknak is meg kellene tanítani, hogy mindenkinek jár a szabadság, és minden embernek joga van a saját méltóságához. Az lenne a jó, ha úgy tudnánk a családoknak segíteni, hogy arról nyújtunk nekik mintát, és adunk át tudást, hogyan kell működni egy párkapcsolatban.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában