Drámai sorsokat idéztek fel a családtörténetek Jászberényben

A rendezvényt Pócs János, országgyűlési képviselő nyitotta meg. Kiemelte: azért is fontos az emlékezés, mert megoszthatjuk egymással apáink, nagyapáink a mi életutunkat is meghatározó fájdalmas örökségét.

A hiánypótló rendezvényen személyes történeteket felidézve emlékeztek a második világháború után szovjet kényszermunkatáborokba ártatlanul elhurcolt magyar emberekre. A túlélők a Gulág poklában szerzett testi, lelki traumáikról, szenvedéseikről sokáig nem beszélhettek, rettegésben éltek. Az előadók családtörténeteiken keresztül drámai sorsokról, generációról generációra örökölt sebekről számoltak be. A Gulág, mint kollekív trauma feldolgozásában fontos szerepe van a kibeszélésnek.

Az eseményen Faragó Annamária elmondta, hogy az előadói délutánt A háború után című új dokumentumfilmje előkészítéseként szervezte meg. Néhány évvel ezelőtt jelent meg a Háború és lélek című könyve, mely az első magyar regény a szovjet kényszermunkatáborok kegyetlen világáról. A jászsági szerző anyai nagypapája emlékére írta meg a történetet, aki megjárta a szaratovi munkatábort. Az utódok elbeszélésének sorában osztotta meg édesapja történetét Erdődi Levente. Emlékét, a Dr. Erdődi Lajos a „Nép ügyvédje” című könyv őrzi.

A trauma feldolgozása a legtöbb esetben szakszerű segítséget igényel, amiben a pszichológia tudománya sokat tud segíteni. A trauma lélektani hatásairól, a poszttraumás stresszről, a túlélés és növekedés lehetőségéről Dr. S. Nagy Zita neuropszichológus, egyetemi adjunktus osztotta meg tapasztalatait a rendezvényen. A kollektív traumatizáció és együttes gyógyulás útjairól pedig Orosz Katalin klinikai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta beszélt.

Az programot kulturális műsor is gazdagította. Fellépett Pitti Katalin operaénekes, Dózsa László színművész, Hegedűs Valér zongora- és orgonaművész, valamint a záró műsorban közreműködött a Cantate Nobis Énekegyüttes. A művészek családjaik szenvedéstörténetét is megosztották a jelenlévőkkel.