környezetgazdálkodás

2020.02.17. 11:30

Kenyai diák is érkezett szakmai gyakorlatra Karcagra

Debreceni Egyetem Környezetgazdálkodási Karának elsőéves mesterhallgatói az intézmény karcagi kutatóintézetében vettek részt szakmai gyakorlaton.

Daróczi Erzsébet

Tanáruk, dr. Zsembeli József, az intézet igazgatója fontosnak tartja, hogy hallgatói a gyakorlatban is végezzenek talajtani vizsgálatokat, ezért néhány napra meginvitálta őket a városba.

– Tanítványaimat mindig elhívom karcagi gyakorlatra, jelenleg a két kenyai mellett van egy-egy etióp, kínai, mongol, kazah és maláj mesterszakos környezetgazdálkodási agrármérnök-hallgatóm. Első nap a félévi anyagból írásbeli vizsgát tettek, most talajtani méréseket végeznek, ezzel az elméleti ismereteiket mélyítik el. A szemeikből azt olvasom ki, hogy vannak dolgok, melyek most tudatosulnak bennük, és ezáltal össze tudják kapcsolni az elméletet a gyakorlattal – magyarázta dr. Zsembeli József.

– Ha végeznek, maradnak vagy visszamennek a hazájukba?

– Elsősorban a hazájukban szeretnék hasznosítani az itt megszerzett tudást, ezért általában hazautaznak, de egyre több olyan hallgatóm van, aki marad doktori képzésre a Debreceni Egyetemen. Számukra újdonság a Karcagi Kutatóintézet is, mely a térség mezőgazdasági jellegű problémáit tárja fel, és azokra próbál választ találni. Itt összefüggésében tudom megtanítani nekik azokat a dolgokat, melyeket később hasznosíthatnak.

– Az egyik kenyai lány kifejezetten karcagi témát választott diplomamunkának. Karcagon és környékén gazdálkodókat keres meg kérdőívével, és nyáron ugyanezt Kenyában is megcsinálja majd. A kérdőíves felmérésben arra keresi a választ, hogy talajművelés, tápanyag-gazdálkodás, növénytermesztés terén, mennyire veszik figyelembe a környezeti feltételeket, mennyire környezettudatosak a gazdák. Személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy sok gazdálkodó figyelembe veszi már egy gép kiválasztásánál, hogy az talajkímélő művelést végez-e, vagy egy növényvédő szernek van-e káros hatása.

Dr. Zsembeli József egyik afrikai hallgatójával
Fotó: Daróczi Erzsébet

– Többen megfizetik a magasabb árat is a környezetkímélő módszerekért, de felmérés hiányában nem látjuk ezt pontosan – ezért is lesz jó ez a diplomamunka. A felmérésre kitaláltunk egy új módszertant, amikor feltesszük a kérdést – egyúttal információt is közlünk a gazdálkodóval –, felhívva a figyelmet az intézetben folyó környezettudatos kutatási eredményeinkre. A kérdezve tanítás módszerével tudatosítjuk a gazdálkodókban, hogy ne csak akkor jussunk eszükbe, amikor rendezvényeinkre eljönnek – hangsúlyozta dr. Zsembeli József.

– Azért választottam Magyarországot, mert jó az agrároktatása európai szinten is – vélekedett a kenyai Caroline Nyaboke.

– Hallottam a Debreceni Egyetemről, és környezetgazdálkodási mérnökként fő célom, hogy olyan új ismereteket szerezzek, amelyek más aspektusból is megvilágítják a mezőgazdaságot. Itt minden újdonság volt számomra, hiszen nagy különbségek vannak a klímában és a talajban is Kenya és Magyarország között. A karcagi gyakorlat nagyon tetszik, mert megnézhetem, hogyan végzik a talajtani kísérleteket, nálunk nincs ilyen lehetőség. Várom a kérdőíves felmérést, mert hátha a környékbeli gazdálkodóktól is kapok olyan információkat, amiket hasznosítani tudok majd a dolgozatomban – bizakodott a kenyai lány.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában