Vidéken az abonyi moziban vetítették először a Lúdas Matyit

– A mozi, ahol a filmet vetítették, az Újszászi úton állt, az egykori Kossuth Szálloda mellett. Az épület viszont már nincs meg, úgy tizennyolc évvel ezelőtt bonthatták le – emlékezett vissza a helytörténész. A városi vetítőhely működéséről napjainkra csak kevés adat maradt fenn, az azonban biztos, hogy a második világháború utáni időszakban fontos kulturális színtérként szolgált Abonyban.

Markó Ferenc ezután egy 1950. március 18-i újságcikkre hívta fel a figyelmünket. Tőle tudjuk, hogy a Népszava is cikkezett a Lúdas Matyi első vidéki bemutatójáról. Korabeli tudósításuk arról számolt be, hogy március 12-én vasárnap „felkerekedtek a Lúdas Matyi filmtekercsei, a játék főszereplői, forgatókönyvírója, a filmgyártó vállalat dolgozói és néhány teherautóval és kocsival lementek a népdalbeli két régi tornyáról és az új szövetkezetéről ismert Abonyba, hogy dolgozó parasztságunknak bemutassák Lúdas Matyi történetét”. Az abonyi mozi már jóval az előadás előtt zsúfolásig megtelt a parasztság képviselőivel.

A tetszés, az öröm megnyilvánulásai előbb törtek elő a közönségből, mint a fővárosi előadásokon. Mindez akkor látszott meg igazán, amikor a falusi élet első, reális képei – a legelő, a ballagó tehenek, s a krumplilevest kanalazó Matyi – tűntek fel a vásznon. A Döbrögi elleni gyűlölet is élesebbnek tűnt, ezenkívül senki sem volt a nézőtéren, aki földesúr vagy kulák kizsákmányolását ne érezte volna a saját bőrén. A háromszori megveretés frenetikus sikert aratott, szintúgy a film népi, de nem népieskedő, kifejező nyelve – fogalmazott a korszakra jellemző politikai szóhasználattal a cikk szerzője.

A filmet ankét követte, ahol felszólalásokra nyílt lehetőség. Ezután pedig, a hallgatóság kérésére a főszereplők, Soós Imre és Horváth Teri is szóltak néhány szót. Mindketten elmondták, hogy paraszti sorból származnak. Mi több, a híradás szerint Soós Imre azt is megosztotta a nézőkkel, hogy miközben Lúdas Matyit játszotta, saját életének pillanatai köszöntek vissza. Köztük is elsősorban a balmazújvárosi béresgyerek múltja. A kulturális program az Internacionálé eléneklésével ért véget.

Markó Ferenctől azt is megtudhattuk, hogy a film két főszereplője a program előtt traktoros vontatón érkezett a vetítésre. A vidéki premier színtere egyébként máig él a helybéliek emlékezetében.

– Az abonyi mozi nagyon sok embernek okozott kellemes órákat. Még nekem is, aki gyerekként számtalan klasszikust látott a vetítőtermében a Herkulestől Spielberg: Az elveszett világ című filmjéig – ezt már Jandácsik Pál, az Abonyi Lajos Művelődési Ház munkatársa mondta el lapunknak. Majd hozzátette, a helyi múzeum is megőrizte a mozi emlékét. Annak vetítőgépét ugyanis elraktározták.

– A művelődési ház is alkalmas filmvetítésre. Néhány évvel ezelőtt Nosztalgia-mozi címmel magyar klasszikusokat vetítettünk, illetve A macskafogóval együtt egy kiállítás formájában is megemlékeztünk az egykori moziról. Ennek keretében ugyan a teljes vetítőgépet a nagysága miatt nem állítottuk ki, de kisebb alkatrészeit igen – zárta szavait Jandácsik Pál.

Hatszáz szereplővel dolgoztak

A Nemzeti Filmintézet honlapján közölt részleteket a Lúdas Matyi kulisszáiról. Mint írják, a vásznon a magyar színjátszás olyan nagyságai tűntek fel, mint Ruttkai Éva, Somlay Artúr, Görbe János vagy éppen Kiss Manyi. A forgatókönyv 120 jelenetet és 662 beállítást tartalmazott, a forgatás helyszíne Alsódabas, Dömsöd, Felsődabas, Gödöllő és Sári volt. Megemlítik emellett, hogy Döbrögi kastélyát a ma már Dabashoz tartozó Gyónon, a Halász Móricz-kúriában rendezték be, de Döbrögi megveretésekor egy gödöllői óriásplatánfát ölelt át.

A magyar filmgyártás addigi történetében, példátlanul nagyszabású alkotásban, több mint hatszázan statisztáltak.