Kultúrapártoló, Pro Urbe díjas főorvosát gyászolja Karcag

Régi, nagykun redemptus családból származott. Az elmúlt évtizedek­ben sokat tett orvosként, városvédőként, kultúrapártolóként is szülővárosáért.

Amikor Debrecenben, 1955-ben végzett orvosként, hazajött szülővárosába gyógyítani. Orvosként is mindig úgy próbált segíteni, hogy a humorát a nehéz körülmények között is megőrizte. Sosem állt szándékában elmenni szülővárosá­ból, ebben pedagógus feleségével, dr. Sántha Józsefné Szabó Katalinnal is egyetértés volt köztük.

Több mint ötven éven át gyógyított a kórház belgyógyászati osztályán, később a rendelőintézet belgyógyász főorvosa lett. Megszervezte a vérellátó állomást, ahol évtizedekig a vezető főorvosi munkakört is ellátta. Mindig szívén viselte a város kultúráját, sportját, szervezőmunkájával évtizedeken át segítette Karcag komolyzenei életét, kezdeményezte a zenei oktatást, zenekarok, városi vegyes kar létrehozását. Kultúrapártolóként felkarolta és támogatta a Karcagon élő alkotóművészeket, népművészeket, számtalan alapítvány, civil szervezet munkájában is részt vett.

A múzeum kovácsoltvas kerítésének elkészítéséért is sokat tevékenykedett a Városvédő- és Városszépítő Egyesület elnökeként. Vezetésével az elmúlt évtizedekben számos rangos eseményt, felújítást, akciót szervezett az egyesület. Kikapcsolódást jelentett számára a természetjárás és a vadászat. Példaértékű segítő-szervező-gyógyító munkáját Pro Urbe díjjal és számos állami kitüntetéssel is elismerték.