múltidéző

2020.05.13. 11:30

Már százhetvenöt éve hidat akartak építeni Kiskörénél

Mi jut eszébe, ha Kisköre nevét hallja? Valószínűleg a vízlépcső, amely jelenleg Magyarország legnagyobb vízerőműve. De van még egy nevezetessége: a Tisza híd! Azzal a tulajdonsággal rendelkezik, hogy közös közúti-vasúti híd. Az egyvágányú Kál-Kápolna és Kisújszállás közti vasútvonal vezet át rajta. Közúti járművek sokasága halad át a hídpályán; ha pedig jön a vonat, lezárják a sorompókat és a szerelvény döcög végig a síneken.

Szikszai Mihály főlevéltáros

A híd építésének gondolata már 175 éve megfogant a közelben fekvő pusztataskonyi birtokos, gróf Szapáry Józsefnek (1799-1871) köszönhetően. Ő ugyanis 1845-ben Pusztataskony és Kisköre között egy hidat akart építtetni a Tiszán, a pénzt pedig egy részvénytársaság alakításával kívánta előteremteni. Megbízottjai levélben keresték meg a környező birtokosokat, de eljutott a levél egy példánya Túrkevére is, ahol irattárba helyezték, így őrizve meg az utókor számára.

A gróf megbízottja, bizonyos Toncsek Ferenc kasznár (gazdatiszt) a következőket írta az 1845. november 22-i levélben:

„…Aláírási ív Kis Köre és Taskon között felállítandó Tiszai hídra. Ezen hídnak felépítéséhez mintegy 20 000 pengő forint szükséges, mellynek felépítése terveztetik 100 részvény (Actio) által, egy egy részvényt 200 pengő forintjával számítva, lehet fél részvényt is aláírni 100 pengő forintjával…”

A levél szerint már 45-en aláírták a részvényjegyzési ívet, sőt Egerben a megyeházán gyűlést is tartanak a kö­zeljövőben az üggyel kapcsolatban. A híd felépítésére vonatkozóan nem került elő több forrás, és csak feltételezhetjük, hogy valami köze lehetett az időközben megindult vasútépítkezésekhez. Az első tervek szerint ugyanis Pestről Debrecenbe kívánták vezetni a vasutat, ehhez pedig hidat kellett verni a Tiszán. Igaz, a szomszédos Tiszafüreden a kalandos életű Józsa György birtokos már 1834-ben hidat építtetett, de többen is remélték, hogy a vaspálya eléri saját birtokaikat.

A vasút később Szolnoknál haladt át a Tiszán. De azért Kiskörénél is felépült a híd, végül mégis a vasútnak köszönhetően 1889-ben. A különös szerkezet kifejezetten vasúti forgalom lebonyolítására készült. A folyó felett átívelő 780 méter hosszú hídpálya az akkori időben Magyarország leghosszabb faszerkezetű hídja volt.

A képen az 1924-es újjáépítés során elkészült ártéri híd. Az ünnepélyes átadásán Horthy Miklós kormányzó is részt vett
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár

Az erős páraképződés miatt tíz év után korhadásnak indultak a faszerkezetek, ezért a fahíd helyett 1906-ban állandó jellegű átkelőt építettek. Az új híd mederszerkezete háromnyílású lett és vasból készült. Külön érdekessége volt, hogy az ártéren a faszerkezetek változtatás nélkül megmaradtak. A hidat 1907. de­cember 19-én helyezték forgalomba.

Azután 1919-ben a magyar csapatok a Kisköre felőli oldalon 270 méter hosszan felégették az ártéri részt. A vashídon a pályára keresztbe síneket fektettek, és ha még ez sem lett volna elég, legalább három vasúti vagonnal megakadályoztak minden áthaladást. A románok pedig a tiszántúli rész fából ácsolt ártéri részét égették el. Sőt, a vashíd nyílásai közül a középsőt és a Kisújszállás felé nézőt felrobbantották.

A hidat csak négy évvel később, 1923-ban állították helyre, addig a forgalom szünetelt. A híd újjáépítésével együtt kicserélték a régi ártéri faszerkezeteket is. A híd teljes hossza ennek következtében 589 méterre csökkent. Az ártéri hidak vasszerkezetéhez a déli összekötő vasúti hídnál elbontott régi hídszerkezet hossztartóit használták fel. Helyreállítását 1924-re fejezték be. Az április 3-án tartott ünnepélyes átadáson részt vett Horthy Miklós kormányzó is.

A híd 1944. szeptemberében bombatámadás következtében megsérült. Sorsát a hadműveletek következtében végrehajtott robbantás pecsételte meg, melynek következtében megsemmisült a három medernyílás vasszerkezete, a mederpillérek és nyolc ártéri pillér.

A háború befejezése után csupán a roncsok kiemelésére és elbontására kerülhetett sor. A híd teljes újjáépítése csak 1958-ban történt meg, ekkor tették alkalmassá a közúti forgalom számára is. 1975-ben az ártéri nyílásokat kicserélték, majd 2019-ben ismét felújították a teljes hidat. A Tiszát átszelő szerkezet ma hazánk harmadik leghosszabb vasúti hídja.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában