Vörös Moszkva kölnivel érkezett Szolnokra a szovjet vezető

„A szolnoki utcák talán sohasem voltak ilyen ünnepélyesek, de az is igaz, hogy Szolnok talán sohasem volt ilyen nagy esemény színhelye. A szocialista nagyhatalom párt- és kormányküldöttsége látogatott el a mi kis városunkba” – ezekkel a mondatokkal adta hírül április 8-án a Szolnok Megyei Néplap a Szovjetunió legfelsőbb vezetésének Kossuth térre érkezését.

Még a hirdetőoszlopokon is emberek csüngtek

Hruscsov látogatására az egész belvárost feldíszítették. A munkások zászlókat szegeztek ki, díszszalagokat tekertek a fák törzsére, gallyaira. A középületek és a magánlakások ablakaiban, erkélyein is transzparensek függtek. „Forró baráti üdvözletünk a Kommunista Párt vezette szovjet népnek” – hirdették a korszakból megszokott feliratok, kevesebb mint két évvel az ‘56-os forradalom leverése után.

A szolnoki nagygyűlésre délelőtt kilenc óra után kezdett özönleni a tömeg, közvetlenül a tribün előtt a Járműjavító két és félezres tábora helyezkedett el. Az üzemben sokan szabadságot vettek ki erre a napra, hogy láthassák és hallhassák Hruscsovot. Míg a tér magaslati helyein, fáin, villanyvezeték-állványokon, sőt még a hirdetőoszlopok tetején is gyerekek és idősek „csüngtek”. A Varga Katalin Gimnázium és a Verseghy gimnázium diákjai önálló betűkből álló feliratot emeltek a magasba. A megérkező első kocsik egyikéből aztán alacsony, egyszerű külsejű, fehér hajú, csizmás férfi lépett ki, maga Hruscsov.

Nem sokkal később pedig már a helyszínen felállított pódiumon köszöntötték az úttörők a szovjet küldötteket, s mellettük a magyar állami vezetés javát. Az emelvényen az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomban részt vevő vöröskatonák, „tizenkilences kommunisták”, nők és fiatalok, „a termelésben élenjáró dolgozók” álltak a szovjet küldöttség mögött.

Négyméteres létrájával esett hanyatt egy fotós

A szokásos politikai vendégváró protokoll után kezdetét is vette a hivatalos program, melyből számos, kevéssé ismert epizód maradt az utókorra.

– Hruscsov Szolnokra érkezésekor hatalmas üveg Vörös Moszkva kölnit szorongatott a kezében, és úgy kezdte, hogy azért jött, hogy meglocsolja a szolnoki lányokat, asszonyokat. A megyeszékhelyen alig kívánt beszélni, mivel Kozlov elvtárs volt a kijelölt szónok – avatott be az érdekességekbe dr. Cseh Géza, nyugalmazott levéltáros. Aki mint mondta, a lelkes tömeg viszont Nyikita Szergejevics Hruscsovot akarta hallani, így aztán rögtönzött is egy beszédet, melyben állítólag megismételte a korábban, Sztálinvárosban elhangzottakat. Eszerint hajlandó a szovjet csapatokat a szocialista országok, köztük Magyarország területéről kivonni, ha ezt a baráti országok vezetői kérik. Ezeket a mondatait végül nem közölte a sajtó.

A szakértő hozzáfűzte, hogy ekkora és ilyen lelkes tömeg a szolnoki Kossuth téren 1956. október 26-a óta nem volt. Ám nemcsak a megyeszékhelyen, de Karcagon is izgatottan várták a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkárát. A fogadógyűlés ugyanakkor ezúttal sem maradt eseménytelen. Itt egy műszaki tanár, akit fényképezéssel bíztak meg, hanyatt esett a mintegy négy méter magas létrájával.

Nem evett a karcagiak birkapörköltjéből

– Hruscsov ezt észre is vette, és délután, a Béke Termelőszövetkezetben rendezett fogadáson együttérzéssel érdeklődött a tanár állapotáról, aki egyébként nem sérült meg komolyabban. A karcagiak ugyanakkor némileg csalódtak, mivel birkapörkölttel szerették volna megvendégelni a vezetőt, ám az ételt biztonsági okokból a Gundelből hozták le – vázolta a további eseményeket dr. Cseh Géza. A látogatáshoz fűződő történések ezzel korántsem értek véget.

– A Béke Termelőszövetkezethez vezető út utolsó szakasza földút volt, ami a váratlan esőzés miatt nagyon felázott. Hruscsovnak, Dobinak, Czinegének és néhány felső vezetőnek jutott ugyan hintószerű lovas kocsi, a többi elvtárs viszont az autóból kiszállva, a pocsolyákon átugrálva, lakkcipőben és öltönyben, nyakig sárosan tudta megközelíteni a termelőszövetkezet központját. Az ugráló és sarat kerülgető kíséretről fénykép is készült – tudtuk meg.

Dr. Cseh Géza arról is beszámolt, hogy Hruscsovnak és Frol Romanovics Kozlovnak (a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese – a szerk.) a túrkevei származású Erdélyi Károly tolmácsolt. Erdélyi élete és rejtélyes, korai halála ugyancsak foglalkoztatja a történészeket.

A takarmányról érdeklődött, majd tanácsokat adott

A Szolnok Megyei Néplap 1958 áprilisának első napjaiban a szovjet pártvezetés karcagi látogatásáról részletesen tudósított. Mint írják, Hruscsov a késő délutáni órákban kíséretével együtt látogatta meg a Béke Termelőszövetkezet tanyaközpontját. A rájuk várakozó fogatok a karcag-kunmadarasi műúton álltak. A fogattulajdonosok közül pedig feltehetően Török Imre, az egyik környékbeli állami gazdaság fiatal agronómusa lehetett a legizgatottabb. Öt fekete ló volt ugyanis a „hintója” elé fogva, s ezen utazott Hruscsov Dobi Istvánnal, az Elnöki Tanács elnökével.

A termelőszövetkezethez érve a tehénállományt tekintették meg a küldöttek. Itt Hruscsov a takarmányozásról érdeklődött, majd tanácsokkal látta el a szövetkezet vezetését. Karcagon arról is szót ejtett, hogy a Szovjetunió fontos célkitűzése, hogy utolérje, sőt túlszárnyalja az Egyesült Államokat az egy főre eső hús-, vaj- és egyéb tejtermékek előállításában.

Keményen bírálta ’56 forradalmát

Hruscsov magyar körútja során Cegléden is járt, ahol szintén nagy tömeg fogadta. Az ott elhangzottak azokban a honfitársainkban biztosan felháborodást keltettek, akikben még élénken élt a közelmúltban levert forradalom emléke. Úgy fogalmazott, a nemzetközi reakció félrevezette az embereket azzal, hogy párhuzamot vont az 1956-os események és az 1848-as forradalom és szabadságharc között.

„Az ellenséges propaganda azt rikácsolta, hogy amint a cári Oroszország kormánya az 1848-as magyar forradalom elnyomására küldte csapatait Magyarországra, most ugyanez ismétlődött meg, amikor a szovjet csapatok elnyomták az állítólagos népi forradalmat. De efféle párhuzamot csak a magyar és a szovjet nép ellenségei vonhatnak…” – hangoztatta a vezető.