Ádám kezdeményezésével vált hungarikummá a tiszavirágzás

A Tisza mentén élőknek valószínűleg nem kell bemutatni az évente egy alkalommal, általában június közepe táján néhány napig, a kora esti órákban tapasztalható látványos jelenséget, a tiszavirág (palingenia longicauda) gyászos végű násztáncát a szőke folyó felszínén. A természet különleges szépségét az utóbbi években már nem csupán az ország más tájairól, hanem a határon túlról érkezők is megcsodálják.

A Tisza mentén fekvő települések egyre több figyelmet fordítanak a szárnyas rovar pompázatos kirepülésére, és igyekeznek a helyi idegenforgalmat is fellendíteni, az egyedülálló tiszavirágzásra építve. A kérész és párzási szokása ez év május 21-től hungarikummá lett. Mindez pedig Lenner Ádámnak köszönhető, aki öt évvel ezelőtt kezdeményezte a honi gyűjteménybe való beemelését.

– Valóban én jeleztem anno, de mégiscsak csapatmunka kellett ahhoz, hogy a kezdeményezés eredményes is legyen – hárította el és osztotta meg másokkal is az egyszemélyesnek titulált sikert Ádám. Aki arról is mesélt, kik és hogyan repítették hungarikummá a kérészt.

– Valamikor öt évvel ezelőtt a „Szeretem Szolnokot” pályázatra a természetfotóimmal jelentkeztem, és bemutattam a város természeti értékeit. Díjazott lettem. Az igazi elismerés azonban az volt, hogy a díjátadás után felkértek a helyi értéktár természeti kincsekkel való feltöltésére. Egyik ajánlásom a kérészpopuláció és rajzása volt. A tiszavirág előbb bekerült a helyi, majd a megyei, legutoljára pedig a kiemelt nemzeti értéktárba. Sokan gondolnák, innen már csak egy lépés volt a hungarikumi cím. Bár sokszor magam jártam ki az utakat, de egyetlen ember kevés lett volna a cél eléréséhez – hangsúlyozta szerényen a fiatalember.

Facebook-oldalán erről meg is emlékezett: „Ez is, mint minden siker, csapatmunka! Támogatólevelek nélkül nem jött volna ez sem létre! Köszönet illeti Szalay Ferencet, Szolnok polgármesterét, dr. Juhász Lajost, a DE-MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék vezetőjét, prof. dr. Szabolcs Lengyelt, az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Tisza-kutató Osztályának tudományos főmunkatársát. Továbbá volt gimnáziumom tanárnőjét, Czakó Évát a német fordításért. És nem utolsósorban Mészáros János megyei főépítészt, MÉB-titkárt!” – olvasható Ádám közösségi oldalán.

– A szülészet helye miatt ugyan Szolnokon láttam meg a napvilágot, de nyolcéves koromig Martfűn éltünk. Anyu dajkaként, apu a sörgyárban dolgozott. Már nagyon kicsi korom óta lekötött a természet. Órákig tudtam csigákat versenyeztetni üvegfalakon, különleges lepkéket és rovarokat gyűjtöttem, és bóklásztam kint a réten. Majd beköltöztünk Szolnokra. Itt kezdett nyiladozni az értelmem, és már tudatosabban fordultam a környezetemhez.

– A cukorgyár környékén laktunk, és rengeteget voltam kint a szabadban. Minden érdekelt, ami a természethez kötődik. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában, majd pedig a Széchenyi István Gimnáziumban is tulajdonképpen majdhogynem csak a biológia tantárgy kötött le. Vass Lajosné és Gyólai Ilona tanárnők voltak azok, akik nem csak hagytak álmodozni, hanem utat is mutattak, merre is induljak nagy természetjárásomban – emlékezett meg szaktanárairól is a fiatalember.

Ádám ma már A Bükki Nemzeti Park Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet szamárháti tanyáján, az ottani látogatóközpont közelében él, ahol bivalyaival – köztük az országos hírnévre szert tett Kobolddal – és a természet szépségeivel együtt mindenkit szeretettel fogad.

Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok élővilágát is tanulmányozta

Ádám a Szolnoki Főiskolán tájgazdálkodási mérnöki, a Debreceni Egyetemen pedig természetvédelmi mérnöki diplomát szerzett. Alapító tagja, majd pedig másfél évig elnöke is volt az egyetem hallgatói környezetvédelmi bizottságának, melynek ma már alumniként (öregdiákként – a szerző) segíti munkáját. Közel nyolc éve folyamatosan jelennek meg a természetet népszerűsítő cikkei, fotói a National Geographic magyarországi weboldalán, az Élet és Tudomány, a Természet-Búvár, a Debreceni Egyetem Egyetemi Élet ZöldDebítő hasábjain.

Tanulmányutakon több országban megfordult, dolgozott az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is. A hazai élővilág mellett Európa és az USA flóráját és faunáját is részben megjelenítette már. Közel hat éve a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere. Denevéreket menekít, gyurgyalagokat, odúlakó madarakat véd. Az általa nevelt bivalyokkal környezeti nevelést folytat, elsősorban gyermekeknek. Jelenleg természetpedagógus szakirányú továbbképzésen folytatja felsőfokú tanulmányait.