Csak rövid ideig láthatjuk majd a kérészek táncát

– Megtisztelő a hungarikum cím, ami rámutat a kérészek jelentőségére is. Ez az állat segít az embereknek abban, hogy megvilágítsa, hogyan kellene élnünk – vélekedett Tálas László, a Tiszakürti Arborétum vezetője.

– Az egész országot, de mindenképpen magyarlakta területeket érint a tiszavirágzás, ami minden évben visszatérő jelenség. Nemcsak szép, hanem megmutatja, milyen ökológiai állapotban van a folyó. Ha a tiszavirágzás körül valami nincs rendben, lehet sejteni, hogy probléma van – tette hozzá.

– Ezer évvel ezelőtt közönséges jelenségnek számított a kérészek tánca, állítólag Európa minden folyóján éltek ilyen fajok, mára keletre szorultak vissza. Úgy tűnik, a tőlünk nyugatabbra élők a maguk életmódjával kiirtották ezt az élőlényt.

A legnagyobb egyedszámban a Tiszán, valamint a mellékfolyóin figyelhető meg a kérészek tánca, de a Rábán is előfordul.

– Valamikor horgászcsali volt a tiszavirág lárvája, talán akkor hurcolhatták el arra a vidékre, de korábbi idők maradványfaja is lehet. A genetikai vizsgálatokkal sok mindent meg lehetne állapítani róluk.

A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik a Tisza magyarországi szakaszának legnagyobb része, így a virágzáshoz kapcsolódó programokat is szerveznek.

– Szinte biztos, hogy lesz, de azt nehéz megmondani, mikor. Az esetek nagy többségében 10-e és 20-a között zajlik. Persze előfordult, hogy hamarabb, de az is, hogy egészen a hónap végén bújtak elő a kérészek. Ez utóbbi esetben nem számítunk nagy rajzásra – magyarázta Tálas László, aki június elejétől minden este figyeli a folyót.

– A tankönyvek írnak a fejlődésükről, az évek során mindenféle teóriát próbáltunk mi is felállítani, de ezek folyamatosan megdőlnek. Sok különböző tényező, például a víz hőmérséklete is befolyásolja az egyedszámot. A fővirágzás idején – ami 2015 óta maximum két nap – több millió rovar repül a folyó felett. Ami biztos, hogy mindig délről indul a virágzás, ha a szerbiai szakaszon előbújnak a kérészek, akkor hét-nyolc nap múlva számíthatunk rájuk a megyei szakaszon – hangsúlyozta, majd hozzátette egyelőre még nem látja az elővirágzás jeleit, így idén várhatóan huszadika körül figyelhetjük meg ezt a természeti csodát.

– Megtanít élni, visszaterel a saját világunkba ez a kis állat. Figyelmeztet arra, hogy a legfontosabb dolgokra fókuszáljunk az életünkben. Azt gondolom, a világörökség részeként is megállná a helyét – emelte ki Tálas László.

Az apró rovarok az agyagos földbe vájt járatokban töltik életük első három évét, majd a kikeléskor csak a szaporodás céljából repülnek a víz fölé.

– A természet jótékonyan figyelmeztet minket, a folyók állapota ugyanis fontos része az életünknek. A kérészek száma megmutatja, milyen állapotban van a víz – magyarázta Tálas László, aki a kérészek fejlődéséről is beszélt.

– A nőstény 7-8000 petét rak a víz felszínére, amik lesüllyednek. Lárvaként az iszapba ássák magukat. A tankönyvek szerint három évig élnek a vájatokban, majd kikelnek, vedlenek, és megkezdik a „táncukat”. A kora esti órákban, szélcsendes, meleg időben lehet megfigyelni a legtöbb példányt – mondta a kérészekről Tálas László.

Idén elmaradnak a túrák

A világ számos pontjáról érkeztek már Tiszakürtre. Spanyol, portugál, ausztrál, de szingapúri, dél-koreai és új-zélandi vendégek is utaztak már a Tisza partjára a kérészek miatt. Akadt olyan év, melyben a háromnapos virágzás ideje alatt ezerkétszázan vettek részt az arborétum által szervezett túrán.

– Van egy törzsközönségünk, akik minden évben eljönnek, de számtalanszor találkozunk olyanokkal, akiknek a vágyálmai között szerepel, hogy láthassa a tiszavirágzást. Folyamatosan figyeljük a folyót, a nemzeti park hivatalos honlapján tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy mikor érdemes a folyópartra látogatni. A tiszavirágzást ebben az évben egyénileg lehet megtekinteni. A koronavírus-járvány miatt nem szervezünk szokásos túrákat és csoportvezetést – mondta Tálas László, a Tiszakürti Arborétum vezetője.