Múltidéző

2020.06.22. 11:30

Helikopterrel emelték le a vihar tépázta keresztet Jászkarajenőn

Elemi erejű vihar sújtott le harminc évvel ezelőtt ezekben a napokban Jászkarajenőre. A természeti csapásnak több helyi lakóház és szántóterület mellett a katolikus templom látta kárát. Az akkori, júniusi események részletei mellett az épület jelenlegi munkálatainak is utánajártunk.

Hartai Gergely

A felújítás alatt álló plébániát Zákányné Orbán Margit, a katolikus templom sekrestyése mutatta meg lapunknak. Mint mondta, emlékeiben élénken él az évtizedekkel ezelőtti helikopteres mentőakció. Szerinte minderre azért volt szükség, mert ha a kereszt a templom tetejére zuhan, óriási károk keletkeztek volna az épületben

Fotó: Mészáros János

„Szentirmai Endre jászkarajenői plébánosnak nagy gondja támadt: egy nagy vihar megdöntötte a templomtornyon álló, több mázsás keresztet. Félő volt, hogy lezuhan, és balesetet okoz. A plébános ezért kérte meg a Szolnoki Vegyes Szállító Repülőezred parancsnokát, Békési József ezredest, hogy helikopterrel vegyék le a keresztet” – számolt be a hírről címoldalon az Új Néplap 1990. szeptember 5-én.

Június elsején ugyanis egy százhatvan kilométer/órás sebességgel száguldó szélvihar a katolikus templom tornyáról ledöntötte a száznyolcvan kilós kereszttartó rézgömböt, annak keresztjével együtt. Az ég és föld között lebegő, félig még a toronyhoz kapcsolódó gömböt végül helikopteres bravúrral szerelték le és szállították el.

A felújítás alatt álló plébániát Zákányné Orbán Margit, a katolikus templom sekrestyése mutatta meg hírportálunknak. Mint mondta, emlékeiben élénken él az évtizedekkel ezelőtti helikopteres mentőakció. Szerinte minderre azért volt szükség, mert ha a kereszt a templom tetejére zuhan, óriási károk keletkeztek volna az épületben
Fotó: Mészáros János

1991. április 25-én pedig már arról írt a megyei sajtó, hogy a száz kilós, vörösrézből készült új gömb és kereszt munkálatai a zagyvarékasi Béke MGTSZ ipari főágazatának szolnoki vasipari üzemében, Tasi Sándor és lakatoscsoportja munkájának köszönhetően elkészültek. A gömböt és a keresztet – melyek az eredetinek pontos másolatai – ezután Jászkarajenőre szállították, visszahelyezésükre később került sor.

Évtizedek teltek el a nagyszabású helikopteres művelet óta, a faluban mégis sokan emlékeznek az akkori eseményekre. Nemkülönben a leírhatatlan erejű viharra, mely nemcsak a tornyot, de az egész települést megtépázta.

– Erre a nyári eseményre úgy gondolok vissza, mint egy katasztrófára. Az egész falu egy mindent elsöprő csapásként tartja számon azt a napot – idézte fel az ítéletidőt Palya István, Jászkarajenő polgármestere. Szavai szerint a pusztító vihar a település több lakóházán is megbontotta a tetőt, a redőnyöket pedig a jégeső szaggatta szét. Az egyik helyi ház vakolata éppen akkoriban készült el, a nagy mennyiségű csapadék azonban az egész falat lemosta. Szinte mindenkit megkárosított valamiképp a katasztrófa. Kinek a veteményesét tette tönkre, kinek a szántóföldeken termő kukoricáját zúzta szét a hirtelen jött égi csapás.

Egy kép a helikopteres „mentésről”, az Új Néplap 1990. szeptember 5-i számából
Fotó: ÚN-archív

– A vihar előtt elfeketedett az ég. Annyira sötét lett, hogy fel kellett kapcsolni a közvilágítást. Az erős szél a fákat derékszögbe hajlította, s mint ismert, ekkor lett az ítéletidő áldozata a katolikus templom tornya is. Ma is emlegetem a három évtizeddel ezelőtti történéseket. És azt mondhatom, hála istennek, hogy ehhez hasonló vihar azóta sem volt a faluban! – folytatta gondolatait a településvezető.

Miután hozzáfűzte, a pusztító idő elmúltával nyolcvan-, kilencvenéves időseket kérdezett arról, hogy volt-e már részük efféle élményben. Akadt, aki azt válaszolta, gyermekkora óta nem élt át ehhez foghatót.

Palya István arról is szót ejtett, hogy ahogy akkoriban, úgy ma is hangsúlyos ügy a templom állapota. Ezen belül is elsősorban a tetőszerkezet helyreállítására fókuszálnak.

– A templomot nagyon megviselték az elmúlt évek, évtizedek. Igaz, hogy ez kívülről nem látszik, de közelről, illetve a padlástérből ez egyértelműen észrevehető. A helyi atyával közösen állagmegóvásba kezdtünk. A jövőben a legfontosabb feladat a tető faszerkezetének helyreállítása lesz, a mostani ugyanis még az eredeti építmény. Habár kapott egy héjburkolatot, rézlemezborítást az épület, de az anyagi lehetőségek szűkösek voltak, ezért inkább csak javítások történtek. A tetőszerkezet cseréjére így igen nagy szükség lenne – tudtuk meg.

Az Új Néplap 1991. április 25-én írt a visszakerülő keresztről
Fotó: ÚN-archív

A közelmúltban több kisebb munka is zajlott az épület falai között. Nagy Imre állandó diakónus–plébániaszervező irányításával a sekrestye festése megtörtént, nemsokára pedig a villanyszerelés következhet. A tető rendbetétele viszont mintegy százmilliós tételt jelent, ezért pályázati forrásokban gondolkodik a község.

Az orgona elkészült, a plébániával haladnak

– Az orgonánk nemrég teljesen megújult. Annak helyreállítása tulajdonképpen az összefogás egy jó példája, a munkához nagyvállalkozók is jelentős segítséget nyújtottak – hangsúlyozta Palya István polgármester. Majd közölte, most a plébánia rendbetételén a sor. Itt egyebek mellett a belső terek teljes felújítását, a vakolatok cseréjét, a nyílászárók javítását és új vizesblokk készítését végzik a szakemberek. E célra – a Magyar Falu Program keretében – tizenötmillió forint áll rendelkezésre.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában