Jelentősen megfogyatkoztak a fecskék megyénkben is

– Sajnos igaz a gyanú, kevesebb fecske érkezett vissza hozzánk – kezdte Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának természetvédelmi tájegységvezetője. Hozzátette, ez a jelenség nem csak hazánkban észlelhető, a szárnyasok vonulási útvonalát vizsgálva is látszik, hogy csökken az egyedszámuk.

– A repülő rovarokkal táplálkozó madárfajokat általánosságban érinti ez a probléma, európai szinten. Ennek több oka is van, egyebek mellett az, hogy egyre jobban eltűnik az állattartó, gazdálkodó életforma, emellett a vegyszeres rovarirtás szintén igen káros hatással van az állatok életmódjára. A szúnyogirtás például kifejezetten komoly nehézséget okoz a fecskék számára is, hiszen a vérszívók mellett sok más olyan rovar pusztul el, amely ezeknek a madaraknak a táplálékforrása – fejtette ki a szakember. Arról szintén beszélt, hogy a hosszú vándorút során jóval több veszéllyel kell szembenézniük, mint korábban.

– A fecskék kiválóan ismerik az útvonalaikat, jól tudják, hol nyílik lehetőségük a pihenésre, élelemszerzésre. Ha ezek eltűnnek, időbe és energiába telik új területeket felkutatniuk, a legyengült állatok pedig könnyedén válnak ragadozók prédáivá. Egyes afrikai országokban hálóval is vadásznak rájuk, hogy ínyencségként tálalják őket a turistáknak. Máshol újabb és újabb építkezések miatt szűnnek meg a jól ismert állomásaik – magyarázta Monoki Ákos.

Éppen ezért igen fontos, hogy segítsük a hazatérőket.

– Legalább azzal, hogy nem gátoljuk a fészeképítést. Sokféle megoldás létezik, ráadásul az igen zavaró madárpiszok eltávolításáról is egyszerűen lehet gondoskodni – mondta a tájegységvezető. Erre a célra készültek a fecskepelenkák is, melyek tulajdonképpen deszkadarabok. A fészek alá erősítve általuk felfogható az abból érkező „tartalom”. Valamint ha szükséges, egyszerűen eltávolíthatóak.

– A napokban helyeztünk fel egyet mi is. A lépcsőház külső tárolóhelyisége fölött vert tanyát egy pár, szerettünk volna vigyázni rájuk. Így nyugodtan építhetik a fészket és a lakókat sem zavarja a jelenlétük – árulta el a szolnoki Kocsis Viktor.

A Mezőtúron élő fiatal madárbarát, Jóni Pál szintén a tollasok segítségére van minden évben.

– Több kerámiafészket is felszereltünk már, és segítettünk néhány bajba jutott egyeden. A műfészkek kihelyezése, a meglévők karbantartása sokat számít. Volt olyan, hogy egy pár lóistállóba igyekezett fészkelni, de az építmény folyton leesett. Egy deszkadarabot helyeztem el oda alátámasztásként. Évek óta négy-öt fiókát nevelnek itt sikeresen – részletezte.

Jól bevált módszerekkel védhetjük őket

– Tartsunk marhát, birkát és ha lehet, lovat is, mindezt persze istállóban. Mert ez lenne az alapja a fecskeéletek segítésének – javasolta mosolyogva a mezőtúri Metzker Krisztina, aki lelkes madárbarát és a Hortobágyi Nemzeti Park külsős túravezetője is. Majd hozzátette, hogy persze ezeket a feltételeket nem lenne könnyű megteremteni.

– Viszont készíthetünk sárfürdőt egy tálcában, ami nem zavarja kertünk szépségét, de alapanyagot nyújt a fecskéknek a fészeképítéshez. Emellett kerüljük a kémiai szúnyogirtást, hiszen ezzel a módszerrel a tollasok táplálékát írtjuk ki – részletezte.