Néha öngyilkossági szándékkal tárcsázzák a megyei központot

Azon a napon Sarkadi Imre főtörzsőrmester és Polyák Alex András őrmester, a Törökszentmiklósi Rendőrkapitányság Rendészeti Osztály Közrendvédelmi Alosztály beosztottjai láttak el együtt járőrszolgálatot.

– Este fél nyolc körül épp a Téglagyár úton haladtunk szolgálati gépkocsival a Szivárvány út irányába, amikor a kereszteződéshez érve egy autót láttunk a földútra ráhajtani – idézte fel Sarkadi Imre.

– Mivel a város azon részén zöld terület található, és nem nagyon járnak arra, csak mezőőrök vagy közmunkások, furcsának találtuk, hogy egy civil jármű miért megy arra, ezért követtük. A gépkocsi körülbelül tíz méter után megállt, majd egy férfi és egy nő szállt ki belőle. Elmondták, hogy az egyik ismerősüket keresik, aki öngyilkossági szándékot hangoztatva távozott otthonából. Keresni kezdtük a férfit, és nem sokkal később a kollégám észrevette, hogy fent van a magasfeszültségű vezeték tartószerkezetén. A négy lábon álló, vasból készült villanyoszlopnak körülbelül a feléig mászott fel. A kollégám felszólította, hogy jöjjön le onnan, szerencsére hallgatott rá, és lemászott.

– Később nyugtatókat próbált bevenni, de a járőrtársam észrevette és megakadályozta. Mivel a férfi továbbra sem akart felhagyni öngyilkossági szándékával, mentőt hívtunk, majd beültettük a szolgálati gépkocsiba. A kollégám mellé ült biztosítani, én pedig az autón kívül álltam és folyamatosan beszéltem hozzá, hogy megnyugtassam. A mentősök kiérkezésekor már együttműködő volt a férfi, akit a Hetényi Géza kórházba szállítottak további vizsgálatokra – tette hozzá.

Megosztották egymás közt a feladatokat

Egy ilyen esetben sok múlik azon, hogy a rendőrök hogyan kezelik a helyzetet. Sarkadi Imre hírportálunknak elmondta, fontos, hogy nyugodtak maradjanak, folyamatosan beszéljenek az érintetthez, és próbálják megnyugtatni. Emellett igyekeznek kimozdítani abból a közegből, ahol közvetlen veszély fenyegeti.

– Azért is ültettük be a gépkocsiba, hogy se a családtagok, se más emberek ne zavarják. El kellett különíteni, hogy ne legyen frusztrált. A párjának megengedtük, hogy beszéljen vele, de csak a mi jelenlétünkben. Járőrtársammal megosztottuk a feladatokat. Ő folyamatosan biztosította a helyszínt, én pedig az érintettekkel kommunikáltam és információt gyűjtöttem – fejtette ki Sarkadi Imre, aki arról is beszélt, hogy az elmúlt egy évben körülbelül három-négy hasonló esetük volt, ami szerencsésen végződött. Sajnos azonban olyan is előfordult, hogy a családtagok és ők is későn érkeztek.

Mint mondta, az öngyilkossági kísérleteket nehéz megelőzni, hiszen aki ilyesmire készül, általában elvonul, például a város peremére, erdőbe, Tisza-partra vagy a vasúti sínekhez, olyan helyre, ahol nincsenek ott a családtagok. Ez a harmincas fiatalember is így tett, de őt időben megtalálták. Főként azokat az öngyilkossági kísérleteket tudják megelőzni, amelyek a lakásban történnek, a családtagok időben érkeznek, és értesítik a rendőrséget.

A családtagokkal nagyon nehéz közölni a halálhírt

– Elég nehéz ezeket a helyzeteket kezelni, de én megpróbálok elvonatkoztatni, és nem vinni bele annyi érzelmet. Kénytelen vagyok így tenni, különben minden esetben segítséget kellene kérnem, hogy feldolgozzam – árulta el Sarkadi Imre.

– Nem az a legnehezebb, ha ott vagyunk és tesszük a dolgunkat, esetleg próbálunk megmenteni valakit a halál torkából, hanem amikor a családtagokkal kell közölnünk a hozzátartozójuk halálhírét. Főleg, ha idős szülőkről van szó, akik a gyermeküket veszítették el. Olyankor már az ő egészségük az elsődleges, így ott maradunk, és figyelünk rájuk, próbáljuk őket megnyugtatni. Előfordulhat, hogy ők is orvosi segítségre szorulnak, hiszen rosszul is lehetnek…

A hívó azt várja, hogy valaki segítsen rajta

A 112-es segélyhívó számot is gyakran hívják olyanok, akik öngyilkosságra készülnek. 2013 októbere óta ezek a hívások a Miskolcon és Szombathelyen működő hívásfogadó központokba futnak be, így a megyei tevékenység-irányítási központba csak azok az esetek kerülnek, amik valóban rendőri intézkedést igényelnek.

– Úgy gondolom, ha valaki véget akar vetni az életének, és felhívja a 112-t, az azt várja, hogy valaki segítsen rajta, oldja meg a problémáját, és megmentse, különben miért telefonálna? – vetette fel Csesznok Csilla alezredes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Tevékenység-irányítási Központjának megbízott osztályvezetője.

– Kötött eljárási rend vonatkozik arra, hogyan kell kezelnünk azokat, akik öngyilkossági szándékkal telefonálnak. Az elsődleges szempont, hogy őket jellemzően nem kapcsolgatjuk egyik szervtől a másikig. Nem tesszük ki őket olyan sokknak, hogy több embernek kelljen elmondaniuk a problémájukat. Ha viszont valaki ragaszkodik ahhoz, hogy rendőrrel beszéljen, akkor természetesen átkapcsolják, és az is előfordulhat, hogy valaki közvetlenül hozzánk telefonál. Így átlagosan havonta egy-két komoly esetünk van.

Mint megtudtuk ahhoz, hogy segíteni tudjanak, a legfontosabb, hogy megállapítsák, pontosan hol tartózkodik a hívó. Vannak, akik elárulják, de valaki nem tudja vagy nem akarja megmondani.

Megpróbálják szóval tartani a bejelentőt

Ez esetben vannak technikai segítségek, de fontos, hogy aki fogadja ezeket a hívásokat, valamiféle személyes kapcsolatot alakítson ki, egy felületesnek mondható bizalmi viszonyt.

Meg kell próbálniuk addig szóval tartani a bejelentőt – és ez általában működik is –, amíg a rendőri egység oda nem ér. Mindig küldenek ugyanis rendőröket a helyszínre, arra nem hagyatkoznak, hogy bárki is lemond az öngyilkossági szándékáról telefonon. Emellett a mentőket is értesítik, ha pedig szükséges, a tűzoltókat is bevonják, például amikor hídról vagy épületről akar leugrani valaki. Ebből is látszik, hogy nagyon fontos a folyamatos együttműködés az ügyeletes és a rendőri egységek között, de a társszervekkel is.

– Aki a hívást fogadta, a helyszín megállapítása mellett próbálja feltárni a baj okát, hogy beszéltesse az illetőt. Mivel az foglalkoztatja, kérjük, hogy meséljen a problémájáról, és mondja el, milyen megoldásokat talált, hol keresett már segítséget, mi mit tudunk tenni. Sok esetben már az is segít, ha elmondhatja, hogy mi bántja, hiszen lehet, nem tud senkivel sem beszélni erről – magyarázta Csesznok Csilla.

– Ha valaki zárkózott és nem szeretne beszélni a problémájáról vagy annyira személyes, hogy nem akarja megosztani azt egy idegennel, akkor próbáljuk a figyelmét valami módon elterelni, ami igen nehéz. Mindig arra kell törekednünk, hogy ne a hatósági személyt érezzék a vonal végén, hiszen a rendőrökkel kapcsolatban nagyon sokaknak vannak fenntartásaik, még ha segítséget is kérnek tőlünk. Ha megszakad a vonal vagy a bejelentő leteszi a telefont, akkor természetesen megpróbáljuk újra felvenni vele a kapcsolatot. Ha pedig valaki külterületen van, lemerül a telefonja és azt sem tudja, hol van, az a legnehezebb. Ilyenkor kérjük a szolgáltató segítségét, de közben el is kezdjük keresni az illetőt.

Nem tudta feldolgozni kisbabája elvesztését

Csesznok Csilla nem egy nehéz esettel találkozott már pályafutása során. Több mint tíz éve például Tiszafüred térségében egy 17–18 év körüli lányt elhagyta a barátja várandósan. Vele nem volt könnyű kommunikálni. Egy huszonéves nő pedig nehezen tudta feldolgozni, hogy három hónapja temette el a kisbabáját.

– Csak mozzanatok maradnak meg egy-egy esetből, hiszen amikor ilyen bejelentővel van kapcsolatban az ember, minden perc egy órának tűnik, hiszen ilyenkor mindig az emberi élet a tét – fogalmazott Csesznok Csilla. – Addig kell szóval tartanunk, amíg a rendőri egység oda nem ér, ami valamikor húsz percig vagy még tovább is eltarthat, ha nem pontos a helyszín, és keresni kell, illetve be kell jutni egy adott ingatlanba. Ez nem egy felemelő érzés, de jó, hogy tudunk segíteni, hiszen erre esküdtünk fel, hogy az emberi életet megmentsük, még akkor is, ha saját magától kell megvédeni.

– Ez a munka lelkileg is megterhelő ugyanúgy, mint egy emberölés vagy baleset, ezért kénytelenek vagyunk tartani a távolságot.

Próbál az ember érzékeny is lenni és a távolságot is tartani. A kettő között kell megtalálni a helyes utat…

Megbízott osztályvezetőként is vállal szolgálatot

A 112-es segélyhívó bármikor hívható, így a megyei tevékenység-irányítási központban, ami a Szolnoki Rendőrkapitányság épületében kapott helyet, napi két váltás van. Egyesek nappal, míg mások éjszaka dolgoznak, és egy ügyeletes alá általában kettő tartozik a megyében található rendőrkapitányságok közül. Minden váltásban van egy ügyeletvezető is, aki összefogja a munkát.

A tevékenység-irányítási központban dolgozók rendszeresen vesznek részt általános kommunikációs, valamint pszichológiai érzékenyítő tréningeken. Akik a rendőrségen belül ezt a területet választják, azoknak elkerülhetetlen, hogy jó kommunikációs készségük legyen. Ez nem feltétel, de enélkül ebben a beosztásban vagy feladatkörben nem boldogulnak.

Csesznok Csilla 2019. szep­tember 1. óta a tevékenység-irányítási központ megbízott osztályvezetője, előtte pedig, 2018. március 1-től, osztályvezető-helyettesként dolgozott itt. Emellett 2008-tól 2012-ig szintén ezen a területen tevékenykedett, mint ügyeletvezető. Ha szükséges, még most, megbízott osztályvezetőként is vállal szolgálatot, és kezeli a telefonokat.