Nem nagyon repülnek idén a kérészek a Tiszán

A megyeszékelyen és környékén madármegfigyelést szervező Rimóczi Árpáddal a folyóparton találkoztunk. A környezeti neveléssel foglalkozó fiatalember videót is készített az idei rajzásról.

– A kérészek a melegebb, tisztább időt szeretik, ez a tapasztalatom. Sűrűbb esőben abszolút nem repülnek, szemerkélő esőben már láttam repülni. A szelet kifejezetten nem szeretik. A madármegfigyelők tudják, hogy a madarak tiszavirágzáskor odagyűlnek a vízhez. Olyan fajok is, ami nem annyira eszik repülő rovart. Láttam sárgarigót, ami nem szokta a víz fölött keresni a táplálékát, barázdabillegető nagyon sok volt, de láttam szürke légykapót is – mesélte.

Tálas László, a Tiszakürti Arborétum igazgatója, hosszú ideje foglalkozik a kérészekkel.

– Érzékenyek a vízminőségre, de véleményem szerint ez ma kevésbé okoz problémát – kezdte a szakember.

– A Sajóbábonynál végzett régebbi víztisztítási kísérletek szerint 5 kilométeren belül megtisztult a folyó. Az öntisztító képessége hatalmas, a folyó lebegő mikroszkopikus agyagszemcsékből álló hordaléka, mint apró kerámia lapkák, a szennyező molekulákat csapdába ejtik. A folyó folyása pedig biztosítja az állandó keveredést. Tehát ezért sem szerencsés megállítani a folyót – magyarázta.

– A kérészek számában 2010-ben volt nagy kihagyás. A 2010 utáni évek nem olyanok, mint az előtte megszokottak. 2011-12-ben nem nagyon volt rajzás, 2013-ban azt vártuk, nem lesz és lett… 2014-ben hím rovarokból volt sokkal több a rajzásban, 2015-ben viszonylag jó volt, 2016-17 megint gyengébb volt – részletezte.

Tálas László elmondta, a 60-as években alig volt tiszavirág. A szocialista ipar, a beömlő tisztítatlan szennyvizek, a folyószabályozások drasztikusan csökkentették a számukat. Most a folyó bizonyos szakaszain jobb a helyzet. Nincs komolyabb mennyiségű tisztítatlan szennyvíz a Közép-Tiszán, így valószínűleg leküzdi a kérész a mostani visszaesést is.

Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park tájegységvezetője szerint eddig úgy tűnik, 21-én vasárnap késő délután volt az idei csúcs. De nem lehet előre kijelenteni, hogy vége lenne, noha az áradás és az időjárás nem teremtett ideális feltételeket.

– Készítünk évente összesítést a kérészrajzásról, az összes bejárt folyószakaszt figyelembe véve. A sokéves tapasztalat szerint az idei nagyon gyenge. Évek óta nem volt erős, inkább csak közepes, de tavaly még gyengébb volt az ideinél is – mondta.

– Hosszú távon lehet csak kiértékelni majd, hogy állománycsökkenés vagy csak időszakos visszaesés miatt gyengül a kérészrajzás. Azt tapasztaljuk, hogy sok egyed repülés előtt, a víz felszínén pusztul el, előfordul, hogy még lárva állapotban kerül a víz felszínére. Ezt nem az időjárás vagy a vízállás okozza. Rendkívül nehezen kutathatók, mivel laboratóriumban nem lehet modellezni. Így még várat magára a faj viselkedésének tudományos igényű leírása – mutatott rá.

– Nem csak azért van felelősségünk a faj megőrzésében, mert a tiszavirág, mint rovarfaj fontos. A Tisza vizét isszuk és fürdünk vele. A csökkenés intő jel. Ha nem figyelünk az intő jelekre, súlyos következményekkel kell számolni. A jövőnk múlik azon, ahogy a vízkinccsel gazdálkodunk – emelte ki Monoki Ákos.

Szabóné Bognár Mária fotói a Tiszazugban készültek.