nagy fogás

2020.06.01. 20:00

Tizenötezer méh foglalta el egy kengyeli ház kéményét

A látvány ijesztő lehet, de éppen akkor a legbékésebbek a méhek amikor fürtökben lógnak egy fán vagy egy ház falán. A rajzás előtt ugyanis kirabolják korábbi lakóhelyüket, a kaptárt és tele van a mézhólyagjuk. Egyébként ilyenkor a felderítőiket várják, akik biztonságos otthont keresnek a kolóniának. Májustól június közepéig tart a méhrajzás, amikor a túlszaporodott méhcsaládok egy része a régi királynővel együtt vándorútra kel, hogy új családot alapítson.

Molnár-Révész Erika

Forrás: Beküldött fotó

– Egy délután kint voltunk a kertünkben. A férjem jött-ment, amikor a tujafa felől nagy zümmögést hallott. Azt gondolta, ott vannak a méhek, majd felnézett, és a kémény körül meglátta a hatalmas rajt – idézte fel a nemrég történteket Vadász Gabriella.

A kengyeli pár egy kis ijedelem és némi töprengés után felhívta a 112-es segélyhívót, ezen keresztül megkapták a területileg illetékes méhész számát. Ő azonban nem tudott kimenni a helyszínre, de mivel közben megosztották a közösségi oldalon a velük történteket, egy közelben élő fiatal méhész kiment hozzájuk.

– Felmászott a tetőre, vitt magával egy vödröt, egy hálót és egy hagyományos merőkanalat. Benézett a kéménybe, mondta, hogy nagyon sokan vannak, legalább tizenötezren. Elkezdte a méheket kimerni a merőkanállal a vödörbe, végül megtalálta a méhkirálynőt, amit szintén a vödörbe tett, amit fent hagyott még egy darabig a tetőn, míg az összes méh beleszállt – mesélte el Gabriella a látottakat.

Hozzátette, egy-két méh a mai napig ott köröz a kémény fölött, de ez már nem zavarja őket, és nagyon örülnek annak, hogy sem embernek, sem méhnek nem esett baja.

Fotó: Beküldött fotó

Nem egyedi eset a kengyeli családé, ezekben a hetekben mások is találkozhatnak ilyen jelenséggel, vagyis a méhrajzással.

– Ez azt jelenti, hogy túlnépesedett egy adott család, és gyakorlatilag megfelezi a saját állományát. Ez akkor történik, ha a méhész nem avatkozik be, és a méhek saját maguktól szaporodnak. Ilyenkor új királynőt nevelnek, majd a régi elhagyja a kaptárt, és a család egy részével új otthont keresnek maguknak – mondta a jelenségről Molnár Ferenc, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadója.

– A legfontosabb, hogy amikor azt a sok méhet látják fürtökben lógva, ne ijedjenek meg, hiszen a méhcsaládok életében a rajzás a legbékésebb időszak. Ilyenkor ugyanis mielőtt elhagyják a kaptárt, gyakorlatilag kirabolják azt. Soha nem tesznek ilyet máskor. Feltöltik a saját mézhólyagjukat, és ilyenkor békések, nem támadnak. Annyi a teendő, hogy hívják a katasztrófavédelmet, ahol le vannak adva azoknak a méhészeknek az elérhetőségei, akik ingyen befogják és elszállítják a méheket – hangsúlyozta a szakember. Molnár Ferenc ennek módszereiről is beszélt.

– A befogás lényege az, hogy a méhkirálynőt kell belehelyezni a befogóba vagy kaptárba, és hagyni, hogy berepüljön a többi. Általában estére már mindegyik bent pihen, és el lehet szállítani. Amikor egy faágon gyülekeznek, az a legegyszerűbb, mert a faágat a méhész levágja és elszállítja a kaptárba. Ha kerítésen vagy elérhető falon gyülekeznek, egy ládába seprik őket, majd ha a királynőt is sikerül, akkor már a többi is beleszáll.

– A fenti példa a legrosszabb eset, amikor egy kéménybe repül a királynő, mert ott elég szűk a nyílás. A kéményjárat egyharmadánál, felénél szoktak megtelepedni. A frissen beköltözött méhcsaládot ki lehet füstölni, ha kis tüzet rakunk a kályhánkba. Ezzel nem öljük meg a méheket, csak a füst miatt elmennek. A rég megtelepedett családot már nem lehet ilyen módszerrel elűzni – magyarázta.

A szakember hozzátette, az esetek nyolcvanöt százalékában a gyülekezés után egy-két napon belül tovább mennének a méhek. Ritkán kezdenek el a helyszínen építkezni. Ha kijelölték az otthonukat, akkor azt már védeni fogják.

És hogy mit ne tegyenek a lakosok? Molnár Ferenc szerint ne hadonásszanak, ne próbálják tűzzel elégetni, leverni, vagy vízzel lelocsolni a méheket. Telefonálni kell, a szakember pedig megteszi, amit szükséges.

A szakemberek sem örülnek a méhek vándorlásának

Annak, hogy egy méhcsalád új kolóniát szeretne alapítani, látható jelei vannak. A kaptáron belül ugyanis megjelenik az úgynevezett anyabölcső, ahol a leendő királynő fejlődik. Ha a méhész ezt átrakja egy másik kaptárba, megakadályozhatja a rajzást.

– Ott, ahol maximum 10–15 méhcsalád él, meg lehet tenni, de ahol több száz, ott kivitelezhetetlen. Ráadásul vannak olyan időjárási tényezők, amelyek a méheket automatikusan vándorlásra késztetik. Ilyen a csapadékos, hideg időjárás, amikor a már létszámban felkészült méhcsalád nem tud mézet gyűjteni, dolgozni. Ez arra készteti a méheket, hogy valamit tegyenek.

– Ilyenkor a rajzást választják – mondta Molnár Ferenc, az OMME megyei szaktanácsadója. Hozzátette, ennek a méhészek sem örülnek, hiszen amellett, hogy méhállományuk fele elvész, az ott maradt méhcsalád abban az évben már nem lesz termelőképes. Ráadásul az útnak induló méhraj előzetesen kifosztja a kaptár mézraktárait.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában