2020.10.03. 15:30
Idén jégkorongbajnok lett Tiszafüred új plébánosa
Egy váltás mindig meghatározó esemény az ember életében. Ilyenben van része ezekben a hetekben Ferencz Károlynak, Tiszafüred és környéke új katolikus plébánosának is.
Ferencz Károly azt szeretné, hogy az emberek érezzék, a plébánia nem a plébánosé, hanem egy közösségi tér, ahova nyugodtan betérhetnek, szívesen fogadják őket
Fotó: Ujvári László
Egyik napról a másikra, meglepetésként érte az érsek döntése, miszerint Tiszafüreden folytatja a szolgálatot. Nem sokat gondolkodott azon, hogy mi vár rá, kérdés nélkül belevágott az új feladatba. Szereti a kihívásokat, így örömmel látott munkához a Tisza-tó partján.
– Huszonhat éve vagyok pap, tavaly voltam ezüstmisés – mondta az új plébános. – Szendrőről jövök, ott voltam plébános hét évig, egy jó közösséget hagytam magam mögött – engedett betekintést eddigi pályájába Ferencz Károly.
– Eddig ez volt a nyolcadik váltásom, minden alkalom, minden helyszín hozzáadott valamit a papságomhoz, az életemhez – magyarázta.
– Sokszor megfordultam korábban Tiszafüreden, hiszen hat évig szolgáltam Kiskörén és Abádszalókon. Mégis teljesen új volt mindaz, ami itt fogadott. Más kívülről nézni és más belülről látni egy közösséget – fűzte hozzá.
Többnyire az ismerkedésről és a kapcsolatépítésről szólt az elmúlt két hónapja. Igyekszik felvenni az események fonalát és megbirkózni a rá bízott örökséggel. Meggyőződése, hogy mindannyian egy cél érdekében dolgozunk, a lelkek üdvösségéért, csak különböző módokon, mindenki a saját eszközeivel.
– Elsősorban közösségekben, kapcsolatokban gondolkodom. Vannak előremutató tapasztalataim a tiszafüredi katolikus közösséget illetően, de akadnak még olyan területek, folyamatok is, melyek kissé homályosak, nem látom át minden részletüket – jegyezte meg.
Úgy látja, olyan értékes emberekből áll a közösség, akik szívesen segítenek. Fontosnak tartja, hogy a tagok folyamatosan kommunikáljanak egymással. Minden nap szeretne tenni valamit azért, hogy a közösség működjön. Hogy az emberek érezzék, a plébánia nem a plébánosé, hanem egy közösségi tér, ahova nyugodtan betérhetnek, szívesen fogadják őket.
Nagy hangsúlyt fektet az önfejlesztésre, 2013-ban elvégezte a mentálhigiénés szakot, majd idén supervisor képesítést szerzett. Mindkettő olyan tudást biztosít számára, amely hasznos a mindennapi munkája során.
Hetente kétszer jár edzésre
Rendkívül fontos számára a fizikai aktivitás is, sokat kirándul és túrázik. Úgy fogalmazott: szinte Közép-Európa és Erdély minden hegyét megmászta.
– Szeretem a téli sportokat is, sok helyen síeltem eddig Európában, de az igazi nagy szerelem a jégkorong – mesélte. – Közel húsz éve csinálom, játszottam Terebesen, Nagymihályon, Miskolcon és Jászberényben. Jelenleg a DVTK Jegesmedvék Amatőr csapatát erősítem, hatalmas öröm, hogy elmondhatom: idén magyar bajnokok lettünk – mondta büszkén.
Egy héten kétszer jár jégkorongozni, amely – a hivatása mellett – teljesen kitölti az életét. Boldog embernek tartja magát, amiért azt csinálhatja, amit szeret. Mindig új célokat tűz ki maga elé, ezek közül az egyik jelenleg a tiszafüredi katolikus közösség áldozatos, őszinte szolgálata.