Magyarország kifosztása

2020.10.06. 07:00

Történelmi titkokkal ismerkedhettek Nagykörűben

Dr. Borvendég Zsuzsanna történész titkosszolgálati dokumentumok alapján egyebek mellett a magyar államadósság keletkezését is kutatja. Megyénkbe látogatott előadást tartani, így felhasználtuk az alkalmat, hogy kutatásairól kérdezzük, melyek folyamatosan újraírják, amit a közelmúltról eddig tudni véltünk.

Szoljon.hu/V.B.E.

Fotó: Vágó B. Endre

Nagykörűi előadásában új könyve bevezető fejezetét vette sorra. Arról is beszélt, hogyan indult az a pénzügyi lobbicsoport, ami a rendszerváltás idejére meghatározóvá vált Magyarországon.

– A Kádár-rendszer titkosszolgálatával kezdtem foglalkozni és az iratok kutatása közben rá kellett döbbennem, hogy teljesen hamis az a közkeletű hiedelem, miszerint a gulyáskommunizmus idejében a túlfogyasztás okozta az eladósodást – kezdte az elején Borvendég Zsuzsanna, mikor az előadás után leültünk beszélgetni.

– Volt egy nagyon meghatározó pénzügyi-gazdasági lobbicsoport, kapcsolatokkal a nyugati pénzügyi körökhöz és tőkecsoportokhoz, ami gyakorlatilag kirabolta az országot. Nem az életszínvonal biztosítása miatt adósították el az országot, ahogy azt évtizedeken át ez az érdekkör megpróbálta elhitetni, hanem részben kiszivattyúzták a tőkét, illetve tudatosan adósították el Magyarországot. A fennmaradt titkosszolgálati iratokban lehetett ráakadni, hogy a Keleti Blokk titkosszolgálatai, főleg a szovjet és a magyar védte ezt a kört, segítve a kooperáció kialakítását, a nyugati pénzügyi érdekeknek is megfelelve – folytatta a történész.

– A kutatás rámutatott, hogy az egész szerteágazó érdekcsoport egy tudatosan szervezett hálózat, ami a XX. század elejétől, már a szovjet birodalom felépítésének kezdetétől folyamatosan létezett. Ebbe kapcsolódtak, sőt meghatározó szerepet játszottak benne a magyar kommunista emigránsok is. A második világháború után, a szovjet megszállással ez kiterjedt az egész kelet-európai térségre. A titkosszolgálati iratok kutatása során kiderült, hogy sok gazdasági visszaélést próbáltak felderíteni a korabeli szolgálatok, például a Belügyminisztérium III/II-es Csoportfőnöksége, vagyis a kémelhárítás. Azt a meglepő helyzetet sikerült feltárni, hogy részben a korabeli szolgálatok intézményi rivalizálása miatt is tudunk ma ezekről a gazdasági bűncselekményekről. A kémelhárítás próbálkozott a felderítéssel, de magasabb döntéshozói szintről rendszeresen leállították, vakvágányra futtatták a nyomozást – ecsetelte a történész.

Dr. Borvendég Zsuzsanna előadást tart
Fotó: Vágó B. Endre

– Először azt gondoltam, a visszaélések és a felderítésükre indított nyomozások egyedi esetek, de a kutatás feltárt olyan mintázatot, hogy ezek nem elkülönülő esetek. Ugyanazok az érdekcsoportok, ugyanazok a körök merültek fel. Gyakran személyükben is újra és újra ugyanazok a szereplők részesei az ügyeknek. Szervezett hálózat képe bontakozik ki. Erről szóltak a könyveim, amelyek az utolsó darabig elfogytak. Hamarosan megjelenik a legújabb könyvem a Magyarságkutató Intézet kiadásában Mesés kémjátszmák címmel. A kutatási eredményeket tartalmazó kötetet népszerű ismeretterjesztő változatban is ki fogunk adni A hálózat pénze címmel – avatott be a tervekbe dr. Borvendég Zsuzsanna.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában