múltidéző

2020.10.30. 11:30

Várának katonai jelentősége tette igazán fontossá Szolnokot

Megyeszékhelyeink közül Szolnok az utolsók egyike, amelyről még nem készült összefoglaló településtörténet. Egy ilyen munka megszületéséhez vezető úton tett komoly lépést a szolnoki Damjanich János Múzeum, amikor a közel­múltban megjelentette dr. Bagi Gábor történész „Szolnok a török korban” című hatszáz oldalas, számos korabeli ábrázolást is bemutató művét. Az új kötetről annak szerzőjével beszélgettünk.

Szathmáry István

Fotó: Csabai István

– Meglepő volt a kötet alcímeként azt olvasni, hogy történelmi vázlat. Egy közel másfél évszázadot felölelő, rengeteg ismeretet tartalmazó mű miért tekinthető csak vázlatnak?

– Ez a kötet Szolnok középkori történetéről szóló, dr. Madaras László régésszel együtt írott munkánk folytatása. Vázlatnak pedig a rendelkezésre álló források szűkös volta miatt nevezem – mondja Bagi Gábor, aki azt is hozzáfűzte ehhez, hogy ettől függetlenül fontosnak tartotta e kötet megírását ahhoz, hogy idővel majd megszülessen a török kori Szolnok valóban teljes története.

– Harminchetedik éve dolgozom a múzeumban. Ha jól számolom, ez alatt az idő alatt vagy másfél tucat település monográfiájának, tanulmánykötetének megírásában vettem részt, és voltak közöttük a megyén kívüliek is. Ezek után eléggé zavaró volt, hogy pont Szolnok a legutolsó közülük, amely 2012 óta a Damjanich Múzeum „kenyéradójának” is tekinthető. Magam is csak a megyeszékhely és a megye múltja iránt érdeklődő személyként kerültem kapcsolatba a korszakkal, s a megyében történt sajnálatosan nagy iratpusztulás miatt rögtön szembesültem e munka nehézségével.

– Alapvető forrásként jórészt még a dualizmus korában, vagyis 1867 és 1918 között publikált kiadványokat, valamint az utóbbi évszázadban kialakult oszmanisztika magyar és részint külföldi kiadványait használhattam. Fekete Lajos (1891–1969), Káldy-Nagy Gyula (1927–2011) és tanítványai szerencsére hatalmas mennyiségű török forrásanyagot adtak közre. De igyekeztem átnézni olyan hozzáférhető nemzetközi folyóiratokat is, melyekben főleg a hazánkból nyugatra távozott szerzők tollából olvashatók a hazai hódoltsághoz kapcsolódó írások.

– Végezetül lehetőség szerint használtam olyan kéziratos anyagokat is, amelyek az egykori szolnoki szandzsákot, illetve annak szomszédságát érintették. Ezek között említhetők Mezőtúr, Jászberény és Dévaványa török kori oklevelei, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár adatbázisa, vagy éppen Kecskemét és Nagykőrös mezővárosok levéltára. Sajnos nehézséget okoz, hogy Magyarországon kevés szakember van, aki képes eligazodni a 16–17. századi török nyelvben, illetve tudja olvasni a korabeli török írást. Ők érthetően a nagy országos kutatóintézetekben és nem a vidéki múzeumokban dolgoznak, s egy nagyobb munkába való továbblépéshez az ő bevonásuk is szükséges.

– Mennyire használhatóak a korabeli magyar források?

– Megkerülhetetlenek a korszak, de főleg a 17. század kapcsán. Török sajátosság, hogy az 1590-es évektől csökkentették a központi irányítást, vele a bürokráciát, s mind több feladatot adtak át a helyi javadalombirtokosoknak, katonai egységeknek, testületeknek. Így a 17. században már sokszor a magyar adatok a meghatározóak a korszak kutatásában.

A török kori Szolnok képe Hoefnagel György 1617-es metszetén –
dr. Vincze Gyula gyűjteménye, Szolnok
Fotó: Beküldött fotó

– A jelenleg folyó szolnoki ásatások mennyire adtak támpontokat a munkájához?

– Bár az utóbbi időben nagyon fellendült Szolnok történetének régészeti kutatása, ezek az ásatások még nem tartanak ott, hogy különösen az alapok megfogalmazásánál alapvető eredményeket hozzanak. Még nagyon sok munkára lenne szükség ahhoz, hogy azok alapján újat lehessen mondani.

– Úgy tudom, Szolnok jelentősége hosszú idő után éppen a hódoltság alatt nőtt meg azzal, hogy szandzsákszékhely lett.

– Szolnok ugyan korábban is megyeszékhely volt, ám igazából a vára és annak katonai jelentősége emelte ki a környezetéből. A hódítók is főképp további előretörésük bázisát szerették volna itt kialakítani. Ezért sorolták a fontosabb szandzsákok közé, amelynek területe is meghaladta az átlagos magyar vármegyéket. De a város ebben a korszakban egyre kevésbé tekinthető magyarnak, ami hozzájárult ahhoz, hogy eddig mostohán kezelték a török kori történetét.

– Érthető módon inkább a magyar tárgyú témák álltak az érdeklődés középpontjában. Más török igazgatási központokhoz hasonlóan itt is lecsökkent a magyarság száma, és az idegenek túlsúlya miatt sokkal inkább oszmán város lett belőle. Ugyanakkor lakosságát nem is döntően törökök, hanem különböző délszláv elemek alkották.

– Bár voltak köztük keleti keresztények is, a jelenlévők mégis inkább a balkáni muszlim kultúra formáit képviselték. Ahol viszont nem volt török vár vagy várőrség, így a közelben Debrecenben, Mezőtúron vagy Kecskeméten, ott a magyar népesség a hódoltság korában is egyeduralkodó maradt. Szolnok történetének további sajátossága, hogy mostani adatok alapján Balaszentmiklóssal, a mai Törökszentmiklóssal együtt, jelentősége ellenére sem vált uralkodói hászvárossá, nem tartozott a kincstári birtokok közé. A közvetlen szultáni birtoklás a 16. században még kedvező jogállást jelentett, ám egy évszázaddal később már sokszor megváltozott a helyzet.

– A jelek szerint Szolnok és Balaszentmiklós is a szandzsák élén álló szandzsákbégek birtokához tartozott. Bár a tiszai átkelőhely és a híd jövedelme a kincstárt gyarapította, a szolnoki lakosok soha nem voltak szultáni jobbágyok. Ez a 17. században már lehetett szerencse is, mivel ekkor sok szultáni birtokot is közvetlenül a katonáknak adtak ki javadalomként. Ez pedig nem ritkán rablógazdálkodáshoz, az adófizetők megnyomorításához vezetett.

Dr. Bagi Gábor történész harminc esztendő kutatási eredményeit összegezte a hódoltság korának szolnoki történetét leíró könyvében
Fotó: Csabai István

– Ön mennyi ideig dolgozott ezen a terjedelemre is tekintélyes munkán?

– Immáron 1984 óta dolgozom a múzeumban, és 1986 óta gyűjtöm Szolnok város és a megye történetének egy nagyobb monográfiájához az adatokat. Korábban már néhány résztanulmányt meg is jelentettem e témákból. Maga a könyv megírása három esztendeig tartott. Bár van egy 1975-ben megjelent kis tanulmánykötet, és egyes időszakokról, kérdésekről születtek tanulmányok és kiadványok is (XVIII. század, 1848-as szabadságharc, a dualizmus kora, Szolnok megyeszékhellyé válása), de erről az időszakról nem jelent még meg nagyobb összefoglalás. Kétségkívül jobb lett volna, ha ezt a könyvet is kifejezetten a török koros szakemberek írják meg, de valahogyan el kellett indulni, mert másképp nem jutunk előbbre.

– A kötet előtörténetéhez tartozik, hogy az évezred elején Tomkó Viktor történész három jelentősebb tanulmányban is foglalkozott a szolnoki szandzsákbégek történetével, de a későbbiekben sajnos nem folytatta a témát. Így másfél évtized után, az új adatok felhasználásával célszerű volt megfogalmazni a jövendő kutatások főbb kérdésköreit, és nagyobb terjedelmű, átfogóbb összefoglalást adni Szolnok török kori történetéről.

– A könyv aktualitásához tartozik, hogy 2025-ben emlékezünk Szolnok fennállásának 950. évfordulójára, 2026-ban a megyeszékhellyé válás 150. évfordulóját ünnepeljük majd. Magam azt reméltem, hogy e sorozat esetleg elősegíti majd egy igazi, nagy várostörténet elkészültét erre az alkalomra, még pedig neves, országos hírű történészek részvételével. Ha akkorra talán most már nem is, de a későbbiekben valami még kialakulhat. Ha pedig minden kötél szakad, akkor még mindig itt lesz az 2075-ös centenárium.

– A közeljövőben várható-e újabb kötete?

– Folytatom az elkezdett sorozatot, a középkor és a török kor után a kuruc korral. Ebben 1685-től, Szolnok keresztény visszafoglalásától kezdődően a szatmári békéig terjedő időszakot kívánom feldolgozni. Ez sem volt éppen eseménytelen, mivel huszonhat évéből összesen három esztendő telt el békében. Már egészen jól állok vele, 2023-ban remélem, meg is jelenik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában