Országos sikereket ér el galambjaival a miklósi Ökrös Kálmán

– Ezt a négy éves tojót még fiatalkorában vásároltam Hollandiából. Annak a Kim nevű galambnak a leszármazottja apai ágon, amely nemrég minden korábbinál drágábban, 1.6 millió euróért, vagyis 572 millió forintért kelt el a nemzetközi piacon – mutatja a törökszentmiklósi Ökrös Kálmán egyik felbecsülhetetlen értékű madarát, Angélát, amely több versenyt is nyert korábbi gazdájának. Jelenlegi tulajdonosa harminc éve foglalkozik postagalambok tenyésztésével és versenyeztetésével.

Csak abban az irodában melyben beszélgetünk legalább 250 darab kupa és serleg látható, de még legalább száz olyan másik van, ami ide nem fért el.

– Idén is sikerült megnyernem a bajnokságot, és enyém lett a legeredményesebb champion galamb, illetve a fiatal galambok meghívásos versenyén első és második helyezést értünk el – sorolta legutóbbi sikereit.

– Jelen pillanatban húsz pár tenyészgalambom, és tíz pár dajkagalambom van. Utóbbi azt jelenti, hogy a versenygalambok utódait ezek a dajkagalambok nevelik fel, miközben a tenyészállat újabb tojásokat tud rakni – magyarázza a szakember, aki a postagalambtenyészet-és verseny hazájából, Belgiumból származó madarakat tenyészt.

– Mindig azokat a galambokat versenyeztetem, amelyeken látom hogy formában vannak, vagyis fel tudom készíteni a versenyre. A galambok általában május végén kezdenek formába jönni, akkor kell elkezdeni a tréningeket. Ez abból áll hogy megfelelő táplálékkal látjuk el, és akár egy sportolót az edzője, tréningezzük. Külön a hosszú és külön a rövidtávú sportolókat.

– Nagyon sokat reptetjük a madarakat, hiszen megtesznek akár 730 kilométert is, ami időben azt jelenti hogy 12 órát tartózkodnak a levegőben. Arra, hogy jól teljesítsenek meg vannak a különböző motivációs eszközeink – mondja a madarak felkészítéséről Ökrös Kálmán, aki rendszeresen vesz részt a területi és országos bajnokságokon, elkelő helyezésekkel. Mint mondja, a rövidtáv kategóriája 300 kilométerig, a középtáv 500 kilométerig tart, az ettől hosszabb táv pedig már a hosszútávnak számít.

– Az egy körzetbe tartozó galambászoknak megadnak egy GPS koordinátákkal pontosan kijelölt helyet. Ide szállítják a versenyző madarakat. A táv így van akinek 310 km van akinek 290 km, de a rárepülési időt számolják ki a megtett kilométer és a mért idő alapján. Vagyis, az a lényeg hogy milyen gyorsan teszi meg a távot a galamb.

– A start egyszerre történik, pontosan rögzítve videón, világórával. Minden madárnak van egy chipgyűrűje ami egy kódnak felel meg. Ezt teszik a galamb lábára, és amikor hazaérkezik, rászáll az antennára ami úgy néz ki mint egy polc. Ráül, az pedig azonnal leolvassa a galamb kódját, és a világhálón látható mindenkinek hogy melyik pillanatban érkezett haza galamb–árulja el a versenyekről.

Mint megtudjuk tőle, a postagalambok akár 100-110 kilométer per órával is képesek repülni megfelelő időjárási körülmények között.

Bár Belgiumban és Hollandiában nemzeti sportnak számít, itthon egyre kevesebben foglalkoznak a postagalamb sporttal. Hazánkban jelenleg 3200-3500 tagja van a Magyar Postagalamb Sportszövetségnek, szemben a körülbelül négy évvel ezelőtt számlált 5-6000 taggal.

– Több mint húsz kerület van az országban. Mi a 19-es tagszövetség vagyunk, vagyis Törökszentmiklós környéke, melybe egyebek mellett beletartozik Martfű, Fegyvernek, Mezőtúr és Kengyel. Elnökünk Tóth Péter foglalkozik az egyesületünkkel, igazgatja a versenyeinket és a következő évi programjainkat. A Magyar Postagalamb Sportszövetség országos elnöke Hegyi György pedig a kerületeket fogja össze. Komoly etikai és versenyszabályzatokat kell betartanunk–jellemzi a magyar galambász társadalmat.

A szakember elárulja, a tenyészgalambokat általában 10-12 éves korukig pároztatják, a versenygalambokat 4-5 évig versenyeztetik, majd a képességeik alapján döntik el hogy továbbtenyésztik, vagy elajándékozzák.

Nélkülözhetetlenek voltak a háborúkban

Bár a galambokat már az ókori rómaiak és görögök idejében is használták hírvivőként, később, főleg az első világháború idején töltöttek be fontos szerepet a kommunikációban. Egyes becslések szerint több mint félmillió madár szolgált a háború alatt. A postagalambok rendkívül megbízhatók voltak, a küldött üzenetek 95 százalékát célba juttatták.

A leghíresebb történet a Cher Ami, vagyis a Kedves Barátom nevű postagalambé. A madár egyike volt annak a 600 postagalambnak, amelyet angol tenyésztők adományoztak a Franciaországban állomásozó amerikai erőknek.

1918. október 2-án az amerikai 77. hadosztály 308. zászlóalja magával vitte a galambot több társával együtt, amikor a Meuse-Argonne offenzíva során benyomultak az argonne-i erdőbe. Az egység több mint ötszáz katonáját a túlerőben lévő németek körbezárták, és napokon át folyamatosan támadták, ráadásul, mivel pontos koordinátájukat nem tudták, a sajátjaik is lőni kezdték az alakulatot. Ekkor indították útnak utolsó galambjukat, Cher Amit a következő üzenettel: „A saját tüzérségünk vett zárótűz alá minket. Az Isten szerelmére, hagyjátok abba!”

A németek megpróbálták lelőni a madarat. Habár eltalálták, huszonöt perc alatt negyven kilométert repült a főhadiszállásig, ezzel mintegy kétszáz katona életét mentette meg. Megsérült, de túlélte. Kitüntették, nyolc hónappal később pusztult el. Kipreparált teste múzeumba került.

Féltékenységgel is motiválják a galambokat

Mint azt Ökrös Kálmán galambtenyésztőtől megtudtuk, a madarakat különböző módon motiválják arra, hogy jól teljesítsenek a versenyen. Az edzők gyakran nyúlnak a féltékenység módszeréhez, amely az emberhez hasonlóan a galambokban is felébred.

– A tojókat és a hímeket is féltékennyé tudjuk tenni. Ez úgy történik hogy az egyik évben bepárosítom a hím galambot egy nősténnyel, majd a második évben egy másikkal. Amikor eljön a verseny ideje akkor megmutatom az új tojót a hímnek és ezt látja a másik tojó is. Elkezd féltékeny lenni hogy az ő házába, fészkébe nehogy egy másik „asszony” költsön. Ezért minél hamarabb vissza akar térni a fészekbe. Ez ugyanígy igaz a hímekre is. Magyarul, kihasználjuk a galamb emberekhez hasonló tulajdonságát.

– Azt tudni kell, hogy a galamb egyszer választ párt az életében. Abban az esetben ha mégis elveszti, ugyan választ másikat, de annyira érzékeny, hogy az első párját nem tudja elfelejteni. A másodikat már nem annyira szereti, nincs meg benne az a tűz, az a szerelem, ami az első esetében–árulta el a szakember. Hozzátette, mindehhez viszont nagyon tehetséges galambokra van szükség.