Nem a szűrés, hanem a betegség hat rémisztően

A férfi urológiai problémák közé sorolható daganatos megbetegedések sajnos igen nagy szeletet hasítanak ki az összes rákos megbetegedésen belül. A Nemzeti Rákregiszter elérhető legfrissebb (2017-es) adatai szerint az összes diagnosztizált férfi rákbeteg közül minden tizedik rosszindulatú prosztata-, míg minden huszadik szintén rosszindulatú húgyhólyagdaganatban szenvedett.

Bár a hererák a teljes lakosság körében kevésbé gyakori (1–2 százalék), ha a negyven év alatti korosztályt tekintjük, akkor már azt kell mondanunk, hogy ez a betegség viszi a prímet: 18 és 35 év között a hererák a leggyakrabban diagnosztizált daganatos megbetegedés volt 2017-ben a férfiak körében.

Sajnos gyakori a „struccpolitika”, és a betegek még tünetek esetén is húzzák-halasztják az orvos felkeresését. Vannak, akik már csak az egyértelmű problémák jelentkezésekor keresnek fel egy urológiai szakrendelést, ami többnyire késői diagnózist jelent.

– Mindhárom urológiai rákbetegség esetében egyértelműen kijelenthető, hogy a korai diagnózis sokszorosára növeli a gyógyulás esélyeit, ám az is világos, hogy ezt csak a rendszeres, megelőző jellegű szűrővizsgálat teszi lehetővé – nyilatkozta dr. Merth Gábor, az Affidea Férfi Egészségközpont szakmai igazgatója. Ezeknek a kórképeknek az esetében az igazi biztonságot a rendszeres szűrővizsgálat jelenti, hiszen ilyenkor van a legnagyobb esély a korai stádiumban való felismerésre.

Ne halogassuk!

A rendszeres szűrővizsgálatok megkezdése már 18 éves kortól javasolt. Még fontosabb a rendszeres szűrés idősebb korban, amikor gyakoribbá válik a prosztata- és húgyhólyagrák. Ezek a betegségek eleinte semmilyen tünettel nem járnak. A kezdeti, tünetmentes időszak után pedig olyan problémák jelentkeznek, amelyek más kórképekkel is összekeverhetőek. Különösen igaz ez a prosztatadaganatra, mely a már említett korai stádiumban teljesen tünetmentes.