Sok utca elnevezését egészen különleges történetek övezik

A Kossuth, Petőfi vagy éppen a Fő út elnevezésen már meg sem lepődünk, ha a településeken sétálunk. Akadnak viszont olyanok, melyek története igencsak érdekesnek mondható. Utánajártunk néhány nem hétköznapi esetnek.

Az időtállóság mellett tették le a voksukat

Ferenczi György helytörténeti kutató a 2010-es évek elején még a felülvizsgálati bizottságnak is tagja volt.

– Ügyelni kellett arra, hogy csak a diktatórikus rendszerekhez nem köthető, országosan vagy helyileg ismert személyiségek neve maradjon meg valamely közterület viselőjeként. Ugyanennek az elvnek kellett érvényesülnie az újak adásakor is. Az elnevezések között előfordulnak olyanok, amelyek földrajzi, esetleg gazdasági sajátosságokhoz kapcsolódtak – mondta a kutató.

Valószínűleg nagyon kevés helyen lehet az országban Csomagoló utca.

A földvári közterület elnevezése arra az időszakra utal, amikor még virágzott a településen és a környéken a szőlő-, bor-, gyümölcs- és kertkultúra.

A Homoki (ma Döbrei János) és a szóban forgó utca sarkán lévő – egykor működő – bolt melletti területen csomagolták be és készítették elő a terméke­ket a vasúti szállításra. Erre emlékezve adta az önkormányzat közterületi nevek felülvizsgálatakor a kis utca nevét.

Ferenczi György Cibakházáról is megemlített egy érdekességet. A más településen is előforduló Bánomszőlő onnan kapta a nevét, hogy a lakosok egy ideig bánták, hogy a területet művelésbe fogták.

Mementót állítottak a nagy tiszai árvíznek

Ki szeretne például a tiszakürti Árvíz utcában lakni, melynek neve egy természeti katasztrófára utal. A történet egészen az 1871-es nagy árvízig nyúlik vissza, akkor ugyanis valóban víz alatt állt a terület, a mostani korszerű gátaknak köszönhetően ez a veszély viszont nem fenyegeti a lakosokat.

– A szabályozás előtt pont ott húzódott a folyó medre.

A mostani Árvíz melletti Béke utca telkei egészen messzire nyúltak, végig halászházakat voltak.

A település fejlődésekor arra kezdtek építkezni. Vélhetően azért választották ezt az elnevezést, hogy ne feledjük a történelmet – mesélte dr. Kiss Györgyné polgármester.

Akadnak, ahol ugyancsak a régmúlt egy szeletét őrzik ilyen formán. Rákócziújfalu a középkori Alsóvarsánypuszta területén fekszik, a település Árpád-kori nevére a Varsány utca utal.

Könyv alapjául is szolgált a megannyi érdekes sztori

Törökszentmiklóson annyi különleges utcanévhez kapcsolódó történet van, hogy 2008-ban könyv is megjelent a témában Mesélnek a szentmiklósi utcák címen, Galsi Lajos tollából.

– Az egyik érdekesség utcáink kapcsán, hogy van egy nagy hasonlóság Szolnok és Törökszentmiklós között. Mindkét városnak van egy úgynevezett belső főutcája – ez nem egyenlő a a várost átszelő főúttal – ami a városházát kötötte össze a vasútállomással. Ez Szolnokon a Szapáry út melynek folytatása a Baross út, Törökszentmiklóson pedig az Almásy út – mondta Galsi Zoltán, törökszentmiklósi helytörténeti kutató, aki bár nem közeli rokona a könyv szerzőjének, nagyon sok érdekességet tud a városról.

– A mi Almásy utunk egyrészt azért fontos, mert a város újratelepítőinek a nevét viseli 1896, vagyis a honfoglalás millenniumi éve óta. Korábban úgy hívták, Tiszttartó út, ugyanis itt állt az Almásy család megbízott tiszttartójának háza.

Másrészt az Almásy út vallási határ is, mert innentől keletre, Debrecen felől telepedtek le a reformátusok, nyugat felé, Esztergom felől a katolikusok.

A két templom közötti távolságot többé-kevésbé pontosan felezi ez az út – mesélte a kutató.

Hozzátette, a millennium évében keresztelték át a többi utcát is történelmi alakok neveire, korábban volt olyan hogy Tóth utca, Gőzmalom vagy éppen Nyakavágó utca. A mai Arany Jánost például egykor Prém utcának hívták, ennek két értelmezése is van: az egyik a perem szó, arra utalva hogy a város szélén található, a másik, hogy mint a kabátujj végén található prém, ez az utca is a település végét jelentette.

A Vasas focicsapat iránti rajongásukat fejezték ki

Tószegen futballkedvelő helyiek javasolták az egyik utca nevét. A pálya melletti például a Fáy András út, a név önmagában még nem is tartozik az egyediek közé, a mögötte húzódó történet annál inkább. Czakó Zoltánné elmesélte nekünk, hogy édesapja közbenjárásával esett erre az utcanévre a választás.

– Édesapám óta a család minden tagja Vasas rajongó, annak idején, amikor épült a focipálya egy meccset meg is nézhetett, hiszen az avatáson itt játszottak. Az utcánk ezután tizenhárom évvel épült, a szüleim az első építkezők között voltak és mivel Budapesten a Vasas stadionja is a Fáy úton van, kérvényezték miért ne lehetne a tószegi pálya mellett is egy ilyen nevű közterület – avatott be Czakó Zoltánné.

Az elnevezések története néhány esetben igen különleges, időnként érdemes végiggondolni merre is sodor az utunk.

Főként az idősek emlékeznek a településrészek régi neveire

Néhol a településrészek is igen szövevényesen kapták nevüket, vagy éppen egyszerűségükben rejlik a különlegesség.

– Szelevény részeként Haleszt, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban nevezték el. Ha lesz termés lesz, ha nem lesz, nem lesz. Így lett Halesz – avatott be Ferenczi György.

A helytörténet kutató számos érdekességet elevenített fel a Tiszazugból. Cibakházán a Holt-Tisza part egy részének környékét Purtusnak nevezik. Ez a kikötőt jelentő latin portus szóból ered. Azt jelzi, hogy a folyószabályozás előtt a Tiszának ezen a részén tutajkikötő volt.

Ma már nincsenek tavak a településen, de a XIX. század második felében egészen biztosan létezett a nagyközségtől észak, északkeletre eső Madaras és Súlymos tó, ezek mellett lévő magaslaton megépült településrészt nevezték Tóvégnek. A névadással utalnak a térség egykori természetföldrajzi viszonyaira.