Gróf Széchenyi István

2021.03.03. 16:30

Háromszor járt Szolnokon a legnagyobb magyar

A „legnagyobb magyar” – így maradt az utókorra a reformkor egyik legjelentősebb politikusának az emlékezete. Gróf Széchenyi István – mert természetesen róla van szó – kétszázharminc éve, 1791. szeptember 21-én látta meg a napvilágot Bécsben. Élete során pedig ő lett a modern Magyarország megteremtője. Tevékenységéről könyvtárakat megtöltő irodalom szól. Most csak arra szorítkozunk, hogy megyeszékhelyünkhöz való kapcsolatát felelevenítsük.

Szikszai Mihály főlevéltáros

Gróf Széchenyi István többször járt a megyeszékhelyen

Forrás: Levéltár

Fotó: Digitlis Kparchvum - http://dka.oszk.hu - DKA-007911

Első hivatalos látogatása 1845-ben történt. A gróf egy árvíz utáni hangulatot kihasználva alföldi körútra indult, hogy a Tisza menti birtokosokat meggyőzze egy vízszabályozó társulat létrehozásáról. Valójában egy propagandaút volt, melynek sikerétől sok minden függött.

Széchenyi 1845 októberében két éjjelt is eltöltött a Fehér Ló nevű fogadóban. Ez a műintézmény abban az időben a város legelőkelőbb helyének számított, ezért Szolnok vezetői nyugodt szívvel ajánlották a főúrnak. (Az épületet az 1880-as évek végén lebontották. A helyén a Pénzügyi Igazgatóság székháza létesült, mely napjainkban a Verseghy Könyvtárnak ad otthont.)

A Fehér Lóval szemben állt a városháza földszintes épülete. Itt tartotta Széchenyi 1845. október 12-én a gyűlést, ahol a folyószabályozásban érdekelt települések küldöttei vettek részt. A gróf október 13-án reggel már indult is Szeged felé. Útja során elkísérte Illéssy János nagykun kapitány.

Széchenyi Kunszentmártonban ebédelt, az éjszakát pedig Szentesen töltötte. A propagandakörút teljes sikerrel zárult. 1846 januárjában megalakult a Tiszavölgyi Társulat, augusztus 27-én, a Tiszadobnál végzett jelképes kapavágással kezdetét vette a folyószabályozás.

Feljegyeztek a források még egy látogatást: ez a Pest–Szolnok vasútvonal megnyitásához kapcsolódik. 1847. szeptember 1-én reggel Pestről a régi Nyugati pályaudvarról elindult egy vonat, melynek tizenhat kocsijában mintegy hétszázan utaztak – köztük István főherceg, Széchenyi István és Kossuth Lajos –, hogy három óra múlva megérkezzen végállomására, a szolnoki Tisza-part mellett épített „Indóházba.” A szerelvény fél tizenkettőkor futott be Szolnokra. A kilencvenkilenc kilométeres utat három óra tizenöt perc alatt tették meg. Szolnokon a meghívott vendégeknek pompás ebédet adtak.

A vasúttársaság a megnyitó napján a vágányok fölé épített facsarnokot egy óriási ebédlővé alakította át, melynek tartópilléreit lomb- és virágfüzérekkel díszítették. A vendégsereg valóságos álarcosbál képét mutatta. A vendégek magyar, cseh, angol, francia, olasz nyelven társalogtak – kint, a szabadban persze a nép magyarul beszélve színezte a bábeli zűrzavart. Az ünnepséget követően Széchenyi a Pannónia gőzösre szállt fel, és a Tiszán elindult Szatmár felé.

Gróf Széchenyi István többször járt a megyeszékhelyen
Fotó: Levéltár

Az ebéden Kossuth pohárköszöntőt mondott István főhercegre, és méltatta a megnyitott vonal jelentőségét. Szabó Barna újságíró említ Ismeretlen Szolnok című művében egy anekdotát, mely az ünnepséghez kapcsolódik. A szolnokiak a vasút megnyitásának alkalmából Kossuthot kérték fel, hogy mint az Országos Ipar Egyesület elnöke tartson ünnepi beszédet. A főherceg azonban még a város tisztelgő küldöttségét sem fogadta, nemhogy ünnepi szónoklattal fárasszák a nagy utazás után. Csakhogy Kossuth a megbeszéltek szerint elkezdte beszédét.

Ám csak odáig jutott, hogy az ünnepélyes pillanat varázsát ecsetelte néhány gondolattal, amikor a főherceg hangosan így kiáltott: „Mi az? Ki mer itt beszélni az engedélyem nélkül?” Mindenki megdöbbent, csak Kossuth beszélt tovább. Ő ugyanis nem hallotta, mit mondott a helytartó, mígnem a küldöttség pisszegése, a vendégsereg zajongása, majd a gőzmozdony nyikorgása belé fojtották a szót. Állítólag ezért haragudott meg Kossuth a szolnokiakra...

Széchenyi István is meglehetős ellenszenvvel ír Kossuth beszédjéről naplójában: „...Most Kossuth feláll az asztalra, és hosszasan üvöltözik. A legközelebbi szomszédjain kívül senki sem hallja őt... A mozdonyfütty komikus módon beleszól...”

Mindezek ellenére Kossuth Lajos mégis elismerően emlegette Széchenyi Istvánt, aki kétségkívül a reformkor egyik legjelentősebb politikusa volt.

Gőzhajóval érkezett

A gróf egyik útja során gőzhajóval érkezett a városba. 1846-ban Széchenyi már vidékünk népének akarta megmutatni a gőzhajózás előnyeit. Az utat a Buda nevű gőzössel tervezte, de végül a rendelkezésére bocsátott Pannóniával indult a nagy útra. 1846. július 19-én érték el Szolnokot.

A hajó fél tizenkettőkor kötött ki a kamarai sóházon felül, a sóellenőr házánál (minden bizonnyal a mostani Tisza-szálló közelében). A gőzhajó látványára több ezer ember gyűlt össze. Széchenyi fogadta a Jászkun kerület küldöttségét, majd ismét hajóra szállt és fél egykor elhagyta a várost. A propagandaút eredménye lett, hogy augusztus 3-án Debrecenben megalakult az Első Tiszagőzhajózási Társaság.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában