Családok kerülnek ki a jászapáti gyermekjóléti központ látóköréből

Több mint egy éve élünk együtt a világjárvánnyal, melynek gazdasági és társadalmi hatásai mindenkit érintenek. A vírus terjedésének mérséklése érdekében bevezetett korlátozások, a nevelési és oktatási intézmények bezárása, az online oktatás, a karantén új helyzetet teremtett a családok életében is.

A pandémia következtében beszűkült az életterünk, háttérbe szorultak a közvetlen társas kapcsolatok. Sokan élnek meg veszteségélményt, erősödik a félelem, aggodalom és bizonytalanság érzése.

– Jelenleg a gyermekjóléti alapellátás fő nehézsége, hogy a jelzések száma tovább csökken, a szakemberek látóköréből pedig kikerülnek a hátrányos helyzetű családok – osztotta meg tapasztalatait Baginé Gavaldik Lívia, a Jászapáti Család- és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője.

– Az idős korosztály, a járvány legveszélyeztetettebb csoportja intézményünkben nem igazán jelenik meg, mert ők más szociális alapszolgáltatásokat, például házi segítségnyújtást, étkeztetést vesznek igénybe. Célcsoportunk az aktív korú lakosság. Tevékenységünk legjelentősebb részét a gyermekjóléti szolgáltatás, a veszélyeztetett gyerekekkel való munka teszi ki.

A járvány miatt kialakult veszélyhelyzetben egyik legnagyobb gond a családokban az oktatással kapcsolatban jelentkezik.

Különösen a hátrányos helyzetű családoknak jelent nagy kihívást a digitális tanrend, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű technikai eszköz, internet a tanuláshoz. A nehéz sorsú gyerekeknek több iskola papíralapon küldi el a tananyagot és a feladatokat.

A szakértő hozzátette, hogy ezekben a családokban a szülők nehezen tudják segíteni gyerekeiket a tanulásban.

– A diákok pedig nem is mindig motiváltak, hogy jól teljesítsenek az iskolában. Alsó tagozaton az olvasás, írás, számolás megtanítása nehéz feladat. Ha ezeket az alapkészségeket nem jól sajátítják el a gyermekek, akkor annak komoly következményei lehetnek a későbbi teljesítményeikre. A napokban is érkezett a szolgálathoz iskolai jelzés, hogy vannak olyan gyerekek, akik nem készítik el a házi feladatot, nem küldik azt időben vissza – mutatott rá a problémára Baginé Gavaldik Lívia.

A köznevelési intézmények a gyermekvédelmi jelzőrendszer fontos részei. Ha problémát érzékelnek, akkor jelzéssel élnek a gyermekjóléti szolgálat felé.

– A veszélyeztetett, nehéz élethelyzetű gyerekekkel kapcsolatban már a pedagógusok is megfogalmazták, hogy a tantermen kívüli, digitális oktatásban nincsen rálátásuk a gyermekek mindennapjaira, a viselkedésére, így a nehézségeiket is kevésbé érzékelik. A gyermekjóléti szolgáltatásnak most az a legnagyobb nehézsége, hogy a családok mindennapi működése kikerül a gyerekekkel foglalkozó szakemberek látóköréből – emelte ki az intézményvezető.

A már gondozott családokat továbbra is látogatják, de ez a vírushelyzet miatt korlátozott, mert a lakásba nem mehetnek be. A személyes találkozások számát csökkentették, ezzel szakmai eszközeik beszűkültek. Jelenleg esetkonferenciát sem szervezhetnek, ahol a családdal és a szakemberekkel közösen megbeszélhetnék a problémákat.

Ritkán kérnek nevelési tanácsot a szervezettől

Megtudtuk azt is, hogy a járványhelyzettől független jelenség, hogy a szülők önkéntes alapon nagyon ritkán keresik az intézményt, legtöbbször munkatársaik veszik fel a családokkal a kapcsolatot egy-egy jelzés nyomán.

A szakember szerint ennek az az oka, a gyermekjóléti szolgálatban nem a segítő szakmát látják az érintett családok, hanem azt, aki kontrollt gyakorol, ellenőrzi az életüket, és intézkedik a gyermekük családból történő kiemeléséről. Pedig ez a helyzet csak szélsőséges esetekben fordul elő, amikor a gyermekek nagyon súlyos elhanyagolását, bántalmazását tapasztaljuk.

A gyermekvédelmi feladatokat ellátó szervezetektől sok esetben csak akkor jut el a jelzés a családsegítő szakember felé, amikor már komoly baj van, amikor már a gyermek nem jár iskolába, súlyos magatartási, viselkedési problémái vannak, pedig sokkal könnyebb lenne megelőzni a problémákat. A családok önként legtöbbször csak valamilyen ügyintézésben, ellátások elérésében kérik a segítséget. Gyermeknevelésben, lelki problémák, családi konfliktusok esetén elvétve igénylik a tanácsadást.