Török segítséggel kel életre a szolnoki palotaépület

– Az eddigi oszmán épületkutatás döntően a dzsámikra és a fürdőkre koncentrált Magyarországon. A szolnoki vár területén viszont egy olyan szerencsés helyzet állt elő, hogy egy többszintes kaszárnya és egy palota maradványait is megtaláltuk – idézte fel a korábbi ásatások eredményeit dr. Kertész Róbert. A Damjanich János Múzeum régésze közölte, az elmúlt időszak kutatásai számos érdekességre világítottak rá. Biztosnak tekinthető például, hogy a különleges, nagy méretű, téglalap alaprajzú, kő- és téglaalapozású, kéttraktusú, emeletes palotaépület falai favázas merevítést kaptak, amit nyers agyagtéglákkal töltöttek ki.

Hírportálunk cikke nyomán kapcsolódott be a munkába

– A tizenhatodik században alakult ki ez a speciális épülettípus a Török Birodalomban. Magyarországon ez az első példája annak, hogy nálunk ilyet építettek a törökök. Jellegzetes az épületben a földszinti és az emeleti lodzsa (tornác – a szerk.) – elemezte hírportálunknak az épület háromdimenziós rekonstrukcióját a szakértő.

Dr. Kertész Róbert ezután arról beszélt, hogy a várásatás folytatásáról szóló, hírportálunkon januárban megjelent cikket a török hírügynökség tudósítója is olvasta, aki ennek nyomán vette fel a kapcsolatot a régésszel.

Isztambuli ritkaság segít a magyar szakembernek

– Mehmet Yilmaz telefonon keresett meg, és elmondta, nagyon érdekli a téma, melyről Törökországot is szívesen tájékoztatná. Megtisztelt az érdeklődésével, és segítségképpen összeállítottam neki egy kutatási anyagot, melynek elkészítésekor rengeteg hivatkozást találtam egy neves török építész, Sedad Hakkı Eldem kötetére. A könyvhöz azonban sehol sem lehetett hozzájutni Magyarországon.

– Ezután már én érdeklődtem a tudósítónál, hogy tud-e abban segíteni, hogy megszerezzem a páratlan építészeti felméréseket, alaprajzokat és metszeteket is tartalmazó művet.

– Nagy szerencsém volt, mert Isztambulban végül sikerült megvásárolnia a könyvritkaságot. Sőt, még azt is elintézte, hogy mihamarabb megkapjam Szolnokon. Múlt héten, vasárnap repülőre ült, és mihelyt megérkezett Budapestre, máris intézkedett, hogy egy ismerősöm révén eljuttassa hozzám. Hétfő este pedig már át is nézhettem a háromkötetes művet – beszélt hírportálunknak a fejleményekről dr. Kertész Róbert.

A szolnoki szakember hozzáfűzte, az 1908-ban született török építész munkássága azért volt kiemelten fontos számára, mivel Eldem azon kevesek közé tartozott, akik alaposan feltérképezték – egyebek mellett – a faszerkezetes oszmán épületemlékeket, így a szolnokihoz hasonló palotákat is. Az ő idejében ugyanis még néhány palota állt, melyek egy része azóta elpusztult...

Elkészíthették az épület elméleti rekonstrukcióját

– A kiadvány lehetővé tette a hasonlóságok kimutatását a szolnoki oszmán palota és más török épületek között. Akadtak olyanok is a törökországi Bursa városában, melyek egészen közeli rokonságban állnak a miénkkel. Végül ezek alapulvételével készítettük el Szőke Balázs építész, művészettörténésszel közösen a szolnoki palota háromdimenziós elméleti rekonstrukcióját. Úgy láttuk ugyanis, hogy építészetileg ezekkel állítható párhuzamba leginkább – összegzett az ásatásvezető.

Keleti nyelven is közzéteszik munkájuk eredményeit

Dr. Kertész Róbert úgy véli, nem véletlen, hogy Törökország figyelmét is felkeltették Szolnok öt évszázados emlékei. A régmúltban török szempontból is fontos tényező volt a város, és ezáltal jelentős épített örökség található a megyeszékhelyen.

Megtudtuk, a digitális rekonstrukciókat a tervek szerint a Várkapu Látogatóközpont kiállításán lehet majd megtekinteni. Az ásatások eredményeit törökül is szeretnék publikálni, hogy a kis-ázsiai országba is eljussanak Szolnok régészeti eredményei.