Szolnok

2021.04.15. 19:58

Minden család története más kihívást jelent a kutatóknak

Tízéves a taglétszámát és aktivitását tekintve is legjelentősebb hazai családkutató klub. A Szolnoki csoport történetéről a klubot alapító Molnár Lajos Milánt, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ igazgatóját, a működését kezdettől fogva elkötelezetten támogató dr. Fülöp Tamás korábbi megyei levéltár-igazgatót, a Neumann János Egyetem jelenlegi rektorát és Ari Ilonát, a klub vezetőjét kérdeztük.

Szathmáry István

– Spontán kísérlet volt, személyes és szakmai indítékokkal – válaszolta Molnár Lajos Milán, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ igazgatója arra a kérdésünkre, mi ösztönözte arra, hogy a kulturális központ tevékenységét egy családkutató klubbal is bővítse.

– Mindig érdekelt a családom históriája, kíváncsian hallgattam nagyszüleim történetét, intézményvezetőként pedig fontosnak tartom a hagyományok megőrzését és a folyamatos megújulás képességét. Különösen érdekelnek a közösségek, melyek építőköve a család. Ezért gondoltam, hogy bizonyára találunk tíz-tizenöt hasonló érdeklődésű embert, akiknek fontos lenne egy ilyen klubban közösen végezhető tevékenység, és az eredmény felülmúlta a képzeletemet. A Megyei Levéltár akkori igazgatója, dr. Fülöp Tamás az első pillanattól mellénk állt, majd az ő révén ismertem meg Ari Ilonát – tette hozzá az igazgató.

Két esztendő alatt túllépték a száz fős taglétszámot

Molnár Lajos Milán szerint nélkülük nem tartanának ott, ahol most vannak.

– Azt hittem, sok hasonló kezdeményezés van az országban, de kiderült, hogy akkor egyedül csak Mezőtúron létezett ilyen klub, Ilona vezetésével. Mi másodikként kezdtük meg a tevékenységünket, amihez megtaláltuk az ideális levéltári közösséget is, mert nem minden levéltár állt ilyen támogatóan az ügyhöz.

Molnár Lajos Milán szerint a klubtagok nemcsak magukat és családjukat, hanem a világot is jobban megismerhetik
Fotó: Mészáros János

– Olyan ösztönző és bizalmi viszony alakult ki közöttünk, amelyre ritkán van példa, így már a második évben túlléptük a száz fős taglétszámot. Rendszeres havi foglalkozásai mellett a klub már határon túli kirándulásokat is szervez, megyei és országos versenyt hirdettünk, és két rangos országos szakmai konferenciának voltunk házigazdái.

Bebizonyítottuk, hogy értékteremtő közösségben olyan utakat járhatnak be az emberek, melyekre egyedül képtelenek lennének.

– Egymást támogatva nemcsak magukat, családjukat, hanem a minket körülvevő világot is jobban megismerhetik és megérthetik. A jubileumi évünkben az jelentené a legnagyobb sikert, ha még többen ismernék fel, hogy a családtörténet-kutatás olyan nagyszerű társasági program, amiért érdemes velünk tartaniuk.

– Ezért is szeretném megköszönni Ari Ilona nagy szenvedéllyel végzett munkáját, dr. Fülöp Tamás máig tartó támogatását, továbbá a megyei levéltár igazgatójának, Csönge Attilának és valamennyi munkatársának a példaértékű együttműködést. Az Új Néplapnak pedig azt, hogy mindig támogató figyelemmel kíséri a tevékenységünket – sorolta a kulturális központ vezetője.

Dr. Fülöp Tamás rektor a kezdetektől folyamatos kapcsolatot tart a családkutató klubbal. Őt arról kérdeztük, levéltár-igazgatóként, majd a Magyar Nemzeti Levéltár megyei főigazgató-helyetteseként hogyan segítette a klub alapítását és működését.

A szakemberek támogatják a múlt iránt érdeklődőket

– A klub működése a levéltári kutatómunkát is új információkkal segítette a családkutató pályázatok eredményei révén, ennek köszönhetően is vált kétoldalú együttműködéssé a kapcsolatunk – beszélt szerepéről a szakember.

– Ahogy a családi múlt iránti érdeklődés mind népszerűbb szabadidős tevékenységgé vált, úgy váltak a családkutatók egyre meghatározóbb részévé a levéltárak szolgáltatásait igénybe vevők népes táborának. Minden család története más és más módszertani kihívást rejt, ezért az ismeretek, a tapasztalatok megosztása erős közösséggé formálhatja a családkutatókat. A levéltári szakemberek pedig módszertani és tudományos kérdésekben mindig szívesen nyújtottak támogatást a családjuk múltja iránt érdeklődőknek.

Válaszul a családkutatók növekvő érdeklődése is ráirányította a közvélemény figyelmét a levéltárak és a közgyűjtemények értékes munkájára.

– A személyes és közösségi múlt szakszerű feltárása, a helytörténet iránti érdeklődés felkeltése, a hiteles történelmi ismeretek közvetítése kölcsönös együttműködésre ösztönözte a levéltárosok és a családkutatók szakmai közösségét – tette hozzá dr. Fülöp Tamás, aki arról is beszélt, hogy más levéltárak követték-e kezdeményezésüket.

– Megyénkben ez a szoros együttműködés hamarabb és nagyobb szervezettség mellett történt meg, mint az ország más részein, és a jó gyakorlat a levéltárak körében országosan is népszerűvé vált. Ezt a folyamatot erősítette fel a szolnoki kulturális központ önzetlen segítsége, hiszen infrastrukturális és szakmai támogatásuk nélkül ma nem tarthatna itt a családtörténet-kutatás és a családtörténet-kutatók közössége. A szolnoki családkutató klub egy valódi sikertörténet, amelyben a kultúra, a tudomány, a művelődés intézményei és szakemberei, valamint a közösség tagjai közösen hoznak létre maradandó értékeket.

Dr. Fülöp Tamás elmondta, a családkutatók meghatározó részévé váltak a levéltárakat látogatók népes táborának
Fotó: Csabai István

Ari Ilona klubvezető arról beszélt hírportálunknak, hogy műszaki emberként milyen indíttatásból fogott családkutatásba, majd arról is beszélgettünk vele, hogyan kerül kapcsolatba Szolnokkal és Mezőtúrral.

Az motiválta, hogy ősei életét is megismerhesse

– Számtalan példa bizonyítja, hogy a családtörténeti kutatáshoz nem szükséges különösebb előképzettség – kezdte történetét Ari Ilona.

– Természetesen jó alapot jelent, ha rendelkezünk történelmi, társadalmi és legfőképpen helytörténeti ismeretekkel, de ezek hiányát egy szorgalmas kutató pótolhatja. Egyik pályázatunk résztvevője mondta: „Kutatás közben hazám történelméből is többet megismertem, mint valaha az iskolai tanulmányaim során.” Nálam a műszaki élet követelte rendszerezési képesség jelentett nagy segítséget. Indíttatásom nem függött össze a pályámmal, inkább az értékmentés motivált. Az, hogy ne csak génjeit hordozzam őseimnek, hanem életükből minél többet tárjak fel, mentsek meg és adjak tovább az utókornak – emelte ki a klubvezető, aki arra is kitért, hogyan került kapcsolatba Szolnokkal és Mezőtúrral, illetve hogy miként fogadták, amikor az itteni érdeklődőkkel elkezdte a munkát.

Ari Ilona klubvezető kiemelte, a családtörténeti kutatáshoz nem szükséges különösebb helytörténeti előképzettség
Fotó: Mészáros János

– Mivel édesanyám révén Mezőtúrhoz kötődöm, szorgalmasan kezdtem ide járni, keresni a megszakadt kapcsolatokat a rokonokkal, és a források utáni kutakodásomat több ottani szervezet, intézmény és magánszemély is segítette. Szolnoki kapcsolatom a levéltárral kezdődött, majd a Családkutató Klub révén az ANKK-val folytatódott. Aztán bővült tovább a váro­son belül a Damjanich Múzeummal, a Verseghy Ferenc Könyvtárral és a helytörténettel foglalkozókkal.

– Hamar kialakult a kötődésem ehhez a térséghez, annyira, hogy 2012-ben a Levéltári Napon a Családkutatási eredmények Jász-Nagykun-Szolnok megyében címmel tartott előadásban már önkéntelenül a „megyénkről” beszéltem, pedig máshol születtem és élek. Ezt az otthonias érzést az eltelt több mint egy évtized alatt a számos helyre történt meghívások alkalmával megismert nagyszerű emberek csak tovább mélyítették.

Ari Ilona szerint egy olyan, közös célért dolgozó csapat, mint a klub életében fontos szempont az együtt munkálkodás.

– Számtalan előnye van a közös munkának. A nagyobb egyöntetűség miatt a közös kutatás főleg a mezőtúri csapatnál zajlik. Ugyanakkor a város történeti sajátosságai miatt a szolnokiaknál a családi kapcsolódások kevésbé jönnek elő. Viszont a megye más, kevésbé változatos múltú településeiből származó kutatóknál szintén jobban előfordul. De mindenütt sokat tanulunk nem csak az egyes előadóktól, hanem egymástól is.

– Bevallom, a klubok alakulásakor nem voltak több évre előre mutató elképzeléseim. Eredetileg mindkét helyen csak a családkutatás egyes fázisainak bemutatása volt a célom, a többi menet közben az igényeknek megfelelően alakult. De szerencsére az elért legfontosabb eredményeink magukról beszélnek, felsorolásuk már túlmutatna a mostani beszélgetés keretein.

Nyomtatott és digitális kötetekkel nyújtanak szakmai támogatást

Eddig négy módszertani anyagot jelentettek meg a családkutatás legfontosabb ismereteiről, forrásairól, felmerülő problémáiról. Az első három kötet nyomtatott formában látott napvilágot, az utolsót idén digitális formában, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesülettel közösen adták ki.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában