Mostanra felértékelődött a távmunkások szerepe

A járvány tavalyi elterjedésekor sok munkavállaló örült a lehetőségnek, miszerint lehetővé tették számukra az otthoni munkavégzést. Ezzel a lépéssel ugyanis minimálisra szorítható a személyes kontaktus másokkal. A normális hétköznapokon sokan karnyújtásnyira dolgoztak a kollégákkal a munkahelyeken, irodákban – ennek a világnak lett vége egy évvel ezelőtt. Sokak számára maradt az otthoni laptop, a reggeltől estig tartó e-mail-váltások és természetesen a telefon. Mára sokan megkapták az első vakcinát, de ez nem jelenti azt, hogy azonnal visszatérhet a korábbi rend.

Hosszú távon is hatással lesz a piac folyamataira

Sokan munkálkodnak tehát otthonról, ezért is érdekes a KSH friss információit böngészni arról, miként alakult át a távmunka rendszere egy esztendő alatt az országban. Felmérésük alapján alaposan felértékelődött a home office a koronavírus árnyékában.

Az elmúlt évben háromszor annyian dolgoztak otthonról, mint az azt megelőző tíz év átlaga.

A csúcsot tavaly május jelentette, amikor közel hétszázhatvanezer személyt, a foglalkoztatottak tizenhét százalékát érintette ez a fajta munkavégzés. Idén februárban pedig az odahaza szorgoskodók aránya az egy esztendővel korábbinak is a többszöröse volt. Döntő többségük, csaknem hetvenhét százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezett, közel kétharmadukról pedig az volt elmondható, hogy a központi, fővároshoz közeli régiókban élt.

Szinte elengedhetetlen az internetkapcsolat

E foglalkoztatási formának a korábbiaknál nagyobb arányban, szélesebb körben való elterjedése vélhetően a jövő munkaerőpiaci folyamataira is hatással lesz – ez is kiderült az elemzésből.

A statisztikai hivatal közlése szerint tavaly tavasszal a járvány hatására bevezetett korlátozások több szempontból is befolyásolták a gazdaságot és a munkaerőpiacot. Az otthonról dolgozók jelentős része internetkapcsolaton alapuló munkában végezte a feladatait. Számuk a járvány megjelenésekor ugrásszerűen megnőtt.

Az elmúlt év februárjáig még százezer körüli létszám márciusban több mint a háromszorosára duzzadt, majd májusban érte el a csúcsát.

Az ily módon dolgozók aránya folyamatosan változott az év során, de 2020 egészében is kiugró arányt hozott. Ez év elején, a második hullám idején – de már a harmadik fenyegetettségében – még tovább szaporodott a számuk. Februárban négyszáznyolcvankétezer embert, azaz a foglalkoztatottak mintegy tizenegy százalékát érintette ez a lehetőség.

Számos állami alkalmazott élt a lehetőséggel tavaly

Az előző évben távmunkában, home office keretében dolgozók közel kétharmada a központi régiókban élt. Budapesten minden ötödik, Pest megyében minden tizedik foglalkoztatott szorgoskodott a saját lakásából. Arányuk Észak-Magyarországon, a Dél-Alföldön és a Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, alig több mint négy százalékuk.

Az ilyen formában munkálkodók között felülreprezentáltak a nők, a huszonöt-negyvennégy évesek és a városban élők. Döntő többségük felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A digitális oktatásra való áttérés miatt nagyobb arányban érintette azokat, akiknél több tizenöt éven aluli gyermek is élt a háztartásban.

Elsősorban a szellemi foglalkozásúak munkája végezhető el az otthoni irodából, az így foglalkoztatottak aránya ezért is növekedett meg. A KSH szerint az átlagosnál gyakrabban éltek ezzel a lehetőséggel a nagyobb telephelyek és az állami tulajdonú munkahelyek dolgozói. Várhatóan ez a tendencia nem is torpan meg.

Átalakulóban van a foglalkoztatás a járvány miatt

– A távmunka, a home office az egyik leggyakrabban alkalmazott módszerré vált a járvány során megváltozott munkaerőpiaci helyzet kezelésére. Ennek az atipikus foglalkoztatási formának a korábbiaknál nagyobb arányban, szélesebb körben való elterjedése vélhetően a jövő folyamataira is hatással lesz – így összegezte a napjainkban is zajló folyamatot dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

Mindez a járvány harmadik hullámának idején fokozottan igaz. Az otthonról végzett tevékenység kétségtelenül előnyökkel kecsegtet. Egyrészt elősegíti a gazdaság viszonylag zavartalan működését, másrészt csökkenti a társas érintkezések számát, ami pedig a fertőzések visszaszorításában kiemelten fontos.

Kutatások szerint sokan később is élnének e formával, ha a munkáltató lehetővé teszi.