Szolnok

2021.05.08. 15:25

Hadikórházból tüdőgyógyintézet, ritka ősfás kertből új élménypark

Nemrég ünnepélyesen felavatták a szolnoki Tallinn városrészben a dr. Ormos Imréről elnevezett közparkot, majd még aznap a lakosság, a látványos és kalandos játékelemei miatt pedig inkább az örömittas gyermekek birtokba is vették a szabadtéri agórát. A park jövőjét ők jelentik tehát, a múltjára, illetve névadójára viszont ezúton emlékezünk.

Mészáros Géza

Múltidézőnkhöz forrásanyagokat Bojtos Gábor, a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára főlevéltárosa, illetve a Verseghy Ferenc Könyvtár biztosított.

Katonakórházként épült, kétszáz ággyal adták át

A háborúk egyik elkerülhetetlenül kellemetlen velejárói a harci sebesülések. A könnyebb sérüléseket jobb esetben akár közvetlenül a frontvonal mögött is elláthatják a tábori felcserek, a súlyosabb testi, lelki traumák ápolására azonban nyugodtabb körülmények szükségesek. Utóbbi elgondolás okán jöttek létre a második világháború alatt a hátországban felállított „béke­állományú” egészségügyi intézetek. A Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium a „magyar–szlovák kis háború” évében határozta el a csapatkórházak építését. A magyar honvédség ugyanis jelentősebb erőket ekkortól vetett be hadieseményekbe.

A szaktárca elrendelte, hogy Szolnokon is épüljön hadikórház.

A háromemeletes és kétszáz ágyas szolnoki helyőrségi kórház építkezése 1939 augusz­tusában kezdődött a város Scheftsik-telepi részén. A tervezője Glock Imre budapesti építészmester volt.

A Magyar Királyi Szolnoki Honvéd Csapatkórház 1941. július elsején kapta meg a használatbavételi engedélyt. Az intézetnek eredetileg egy másik épületszárnyat is terveztek a Zagyva vonalában, ám ennek felépítését hamarjában elvetették. A földszinten a betegfelvételi osztály, a parancsnokság helyiségei, a fogorvosi, a belgyógyászati és a sebészeti ambulanciák, továbbá a röntgenvizsgáló, a kvarc- és elektrokardiográfia, illetve laboratóriumok, a gyógyszertár és az elkülönítő kapott helyet.

Az első emeleten a bőrgyógyászatot és az urológiát, az orr-, torok-, fül- és gégeosztályt, a másodikon a szemészetet és a belgyógyászatot, míg a harmadikon a sebészetet alakították ki. Az alagsorban helyezték el a főző-, illetve a mosókonyhát, a fertőtlenítőt, a fürdőt és a kazánházat, valamint egy óvóhelyet is létrehoztak.

Az intézmény Magyar Királyi Szolnoki Honvéd Csapatkórházként rövid életű volt
Fotó: Levéltár

A Glock Imre építész tervezte Magyar Királyi Szolnoki Honvéd Csapatkórház a háború végéig töltötte be eredeti funkcióját. Lelkes lokálpatrióták kezdeményezésére a közel­múltban átadott Ormos Imre park Városmajor úti bejáratánál, az új létesítmény építésekor, mementóként, megtartottak egy faldarabot a régi épületből, amelyen táblát helyeztek el a hadikórházmúltra emlékeztetve a látogatókat…

Az épület másodvirágzása: tüdőkórház nyílt falai közt

A háború véget ért, a megszűnt Magyar Királyi Honvédség tulajdonából kikerült a helyőrségi kórházépület. Hosszabb életű másodvirágzását akkor kezdte, amikor a háborús vereséggel és annak járulékos sebeivel sújtott országban újra felütötte fejét az általában a szegény világot megbetegítő tüdőtuberkulózis vagy tüdőgümőkor, azaz a tbc. Adott volt hát Szolnokon (is) egy kórházépület, amely épp egy új szolgálatára várt.

A svájci Vöröskereszt adományai segítségével, új eszközök beszerzése és betelepítése után, eleinte százötven ággyal, egy elhivatott orvosgárda kiválasztását követően, dr. Nagy László igazgatásával 1948. augusztus 28-án átadták a Szolnok Megyei Állami Tüdőbeteg Gyógyintézetet. A szanatórium két pulmonológiai és egy sebészeti osztállyal kezdte meg működését. Utóbbi részlegre akkor azért volt szükség, mert kezdetben a tbc-t egyes esetekben csak műtéti úton, a beteg rész eltávolításával tudták kezelni.

Dr. Ormos Imre portréja
Fotó: Levéltár

A szolnoki tüdőkórház az orvosi bravúroknak, a sikeres műtéteknek, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően közel négyszáz ágyassá történő felduzzasztásának eredményeként legendává nőtte ki magát. Időközben azonban a legmodernebb technikák is elérték a tüdőgyógyászatot, ezért az intézmény osztályait fokozatosan áthelyezték a jelentős fejlesztéseken átesett, központi intézménnyé bővített Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórházba.

Az egykori gyógyító kórház az ezredforduló táján már „csak” elfekvő-utókezelő intézetként működött, mígnem 2008-ban bezárták. A létesítmény Szolnok önkormányzatának tulajdonába került, és bár többször felmerült a terület hasznosítása, a megvalósítás mostanáig váratott magára. Az épület, mely eredetileg hadikórházként funkcionált, majdan az emberi tüdő felgyógyulását szolgálta, kiderült, hogy salakbetonból épült. Egészségkárosító azbesztet tartalmazó tetőszerkezete volt, emiatt jövője nemhogy kétséges lett, de menthetetlenné vált, 2017-ben lebontották.

A város tüdejének szánták a ligetes ősparkot

Mielőtt megkezdte működését a Szolnok Megyei Állami Tüdőbeteg Gyógyintézet, az épületet körbevevő területet is rendezni kellett. A növényvilággal betelepítendő, közel öthektáros kórházpark tervei ezért már 1947-ben elkészültek dr. Ormos Imre (Budapest, 1903. máj. 27. – Budapest, 1979. febr. 26.) jóvoltából. Ormos annak a Rerrich Bélának volt a tanítványa, akit évtizedekkel korábban a szolnoki elöljáróság többször is foglalkoztatott. Más megbízásai mellett építészként Rerrich tervezte a Polgári Leányiskola (ma Szegő Gábor Általános Iskola) épületét, kertművészként pedig a városi Tisza park terve fűződik a nevéhez.

Dr. Ormos Imre, 1947-ben, az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar Kertművészeti Tanszékének vezetője, a kerttervezés hazai és európai szaktekintélye volt.

„A szenvedő ember érzékenysége erősen fokozódik. Erre kell tekintettel lennünk akkor, amikor a kórház kertjének kialakításához fogunk...”. Ezzel kezdődik a Kossuth-díjas neves botanikus tudós „A kerttervezés története és gyakorlata” című szaklexikonának „A kórház kertje” fejezete. Melyben külön kitér a tüdőkórházak növényzettel való betelepítéséről is. Így hangsúlyozza, hogy a fásításnál „...Mellőznünk kell azokat a növényeket is, (...) melyek virágpora, pihéje kellemetlenségeket okoz, allergikusoknál különösen káros”. Ormos sétautakat, kerti fektetőket is tervezett a (tüdő)kórházak kertjébe, de még azt is meghatározta, hogy milyen égtáji tájolása legyen a kihelyezett nyugágyaknak.

Dr. Ormos Imre kertépítő 1947-ben tervezte a tüdőkórház parkját
Fotó: A kerttervezés története és gyakorlata című könyv

Ormos Imre allergénmentes növényfajokból betelepített szolnoki kórházkertje időközben helyi jelentőségű védett természeti terület minősítést kapott. Mára az invazív növényfajokat, az öreg, beteg fákat kiirtották a területről, az oltalom alatt álló egészséges nemes ősfákat azonban megtartották.

A Magyar Királyi Szolnoki Honvéd Csapatkórház, illetve a Szolnok Megyei Állami Tüdőbeteg Gyógyintézet helyén létesült Ormos Imre parkot április 30-án ünnepélyesen átadták közösségi használatra.

A neves botanikus talán megérdemelte volna, ha parkavatás ürügyén a doktori címét (dr.) is feltüntetik a névadók, akárcsak a dr. Kaposvári Gyuláról elnevezett híd, illetve a szolnoki tüdőkórházhoz több szállal is kötődő dr. Sebestény Gyula Kossuth-díjas sebészprofesszorról elnevezett út esetében. Mindkét közterület a parkhoz közel helyezkedik el a Zagyva mentén, míg a dr. Béres József sétány a Tisza-parton…

A Scheftsik-telepi lokálpatrióták (képünkön Péter Ferenc) kezdeményezésére az Ormos Imre park bejáratának közelében a város emlékezetül megtartatott egy régi falrészt. Azon emléktábla jelzi a tüdőkórház helytörténetét
Fotó: Nagy Balázs

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában