Felújítják a volt kunszentmártoni úri kaszinó épületét

Az egyesület most a kulákok és kitelepítettek életét és történetét kutatja. Erről a mai technikai lehetőségeket felhasználó állandó kiállítást terveznek az egykori kaszinó épületében.

– Az eredetileg kinézett volt kulákházra árverésen kellett jelentkezni. Adományokból elkezdtük gyűjteni a pénzt, de egy család megvásárolta előlünk az ingatlant. Kaptunk viszont egy lehetőséget, az önkormányzat bérleményként átadta nekünk a volt úri kaszinó épületét, ami az államosítás után könyvtár és rajziskola volt – részletezte a jelenlegi helyzetet dr. Barna Gábor, az egyesület elnöke.

A tagság kitakarította az udvart, a villanyhálózat korszerűsítésére és a festésre is ajánlatot kértek. A felújítás megkezdéséhez és a kiállításrendezésre a Lechner Tudásközpont biztosít támogatást. Barna Gábor professzor az állandó kiállítás anyagát is tervezi már.

– A Nemzeti Emlékezet Bizottság segítségével szeretnénk e szomorú évek emlékeit hang-, film-, és képanyagon elérhetővé tenni. Meghurcolt családok keserű sorsát mutatnánk be, hiszen azok az évek máig hatással vannak településeink, a teljes vidéki társadalom életére. Ennek pedagógiai haszna is lehetne. Olyan kiállítást tervezünk, hogy a pedagógusok rendhagyó történelemórán végigvezethetik majd a tárlaton a diákokat, így bővítve tudásukat a szocializmusról, a proletárdiktatúrában nagyszüleik máig elhallgatott sanyarú sorsáról – foglalta össze.

A munkát lassította, hogy a járvány miatt a Hadtörténeti Levéltár zárva volt, pedig a kitelepített családok majdnem fele magasrangú katonatiszt volt.

– Tavaly óta nem tudok hozzájutni az adatokhoz. Ezért a leszármazottakat a közösségi oldalakon keresem. Többeket megtaláltam, mások jelentkezését még várom.

– Fontos ugyanis, hogy ami másnak egy régi papír vagy egyszerű családi dokumentum, az a kutatás során hatalmas értékkel bír. Minden irat mögött emberi sors és helytállás húzódik meg. Közgyűjteménybe kerülve az emlékezetpolitikát, a helyi kötődést erősíthetik – tette hozzá.

Az egyesület a helyi és a térségi múzeumokkal és művelődési központokkal együttműködve szeretne dolgozni.

– A kutatás során járjuk a járás községeit és a levéltárakat, beszélgetünk emberekkel, gyűjtjük a korabeli családi és hivatali dokumentumokat. Az így fellelt anyagok, fényképek, korabeli iratok mind a múzeumba kerülnek másolatban vagy eredetiben. Onnan vesszük majd kölcsön a kiállításra – magyarázta.

Az állandó mellett egy vándoroltatható tárlatot is terveznek, amely körbejárná a Tiszazug településeit. Ezt helybeli dokumentumokkal ki lehet egészíteni, így is erősítve a helyi tudást és kötődést. A volt úri kaszinó épületének felújítása hamarosan megkezdődhet, az eredeti tervek alapján a hetvenedik évfordulón, idén júniusban nyitották volna meg az utcafronti termet, de vélhetően ez az időpont őszre tolódik majd.

Emlékhelyet állítanának

A második világháború után a kommunista diktatúra által meghurcolt, Budapestről kitelepített katonatiszteknek nincs kegyeleti helye, pedig Barna Gábor, a „Köttön Vezér” Honismereti, Hagyományőrző és Városvédő Egyesület elnöke szerint rengetegen voltak.

– Magyarországon egyedülállóként – a kiállítás mellett – emlékhely felállítását tervezzük, amelynél évről évre meg lehet emlékezni a zsarnoki rendszer által deportált katonatisztekről és az őket befogadó, kuláknak minősített, egymást jóindulatúan segítő családokról minden év júniusában, a kitelepítések évfordulóján – hangsúlyozta.