jászkunság

2021.08.09. 11:25

Nagy az egyetértés: minden városban szükség lenne állatrendőrségre

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei állatvédő szervezetek dolgát most megnehezíti, hogy nem egyértelmű egy állatkínzás esetén kinek mire van jogosultsága.

Czakó Nóra

Fotós: Shutterstock

Fotós: Shutterstock

Online felmérést végzett az állatrendőrség felállításával kapcsolatban a Nemzeti Állatvédelmi Szolgálat Egyesület (NÁSZ) a közelmúltban. A kutatásban százkét állatvédő szervezet vett részt. Elsöprő többségük (nyolcvannégy százalékuk) gondolja úgy, hogy kifejezetten nagy szükség lenne az állatrendőrség magyarországi felállítására – tájékoztatta hírportálunkat dr. Fülöp Erik, a NÁSZ elnöke.

A válaszok rávilágítottak, hogy az állatvédő szervezetek alapvetően támogatnák az állatrendőrség regionális és azon belül lokális szintű működését. Megkérdeztünk néhány megyei egyesületet, ők mennyire érzik szükségességét egy ilyen hatóság felállításának, és miben tudnák segíteni a munkáját.

A Szolnoki Városi Állatotthon Alapítványtól megtudtuk, hogy létezik törvény egy állatvédelmi őrszolgálat felállításáról, de mivel ehhez a jogszabályhoz nem született végrehajtási rendelet, így az önkormányzatok nem tudják alkalmazni. Ebből derülne ki ugyanis egyértelműen, hogy kinek mire van jogosultsága, vagyis ki mit tehet egy esetleges állatkínzás esetén.

Az állatotthon munkatársai úgy vélik: nem az állatvédő civil szervezeteket kellene hatósági jogkörrel felruházni, mert abból csak konfliktusok születnének. Ráadásul egy állatvédőrséghez szakemberek kellenek, akik ismerik a jogszabályokat és jogosultságokkal is rendelkeznek, vagyis elvégezték a megfelelő vizsgákat. Ezt leginkább akkor tudnák megvalósítani, ha önkormányzati kézben lenne az állatrendőrség.

Keskenyné Dobos Krisztina, az állatotthon vezetője hangsúlyozta: nagy szükség lenne egy állatrendőrség felállítására minden városban. Az állatvédő szervezetek ugyanis nem rendelkeznek hatósági jogkörrel, a rendőrségnek viszont nincs kapacitása az ilyen esetekre, hiszen napi szinten kellene kimenni egy-egy házhoz a hatósággal.

– Sajnos azt tapasztaljuk, hogy nem érett még meg a magyar társadalom a felelős állattartásra

– fejtette ki Keskenyné Dobos Krisztina.

– Sokan nem tudják, mivel jár kutyát tartani, ezért már az iskolákban erre tanítjuk a gyerekeket, de örökbefogadáskor is próbáljuk sulykolni az emberekbe, hogy mi az a felelős állattartás. Többen azzal sincsenek tisztában, hogy megváltozott a törvény, és már nem tarthatjuk a kutyát egész nap láncon vagy kennelben, különben megbüntethetnek.

Arról nem beszélve, amikor kölyökkorában ráteszik a láncot a kutya nyakára, ami aztán belenő a húsába. Rengeteg ilyen esettel találkozunk.

– A másik probléma, hogy a hatóság se mehet be egy portára, ha nem engedik be őket, hiába tudják, hogy állatkínzás történt. Egy olyan hivatalos szervre volna szükség, melynek bejárása van mindenhova, hogy ellenőrizhessék, számon kérhessék, hogyan tartják az állatot. Az is egy borzasztó hosszadalmas procedúra, mire bebizonyítjuk, hogy valóban állatkínzás történt, és a hatóság el tud kobozni egy állatot a gazdájától, de addig a kutya ott marad, és tovább szenved.

Jelenleg csak akkor hozhatunk el állatot egy portáról, ha azonnal orvosi segítségre van szüksége, de nagyon sokszor falba ütközünk, annyi kiskapu van.

– Az állattartástól is nagyon nehéz eltiltani ezeket az embereket, akik azért tesznek ilyesmiket, mert tudják, hogy nincs semmi következménye. Nálunk most több olyan eb is van, amiket megkínoztak, két négyhetes kiskutya például tele van égési sebekkel, mintha elnyomták volna rajtuk a cigarettát – fűzte hozzá az állatotthon vezetője.

Időnként a megyei rendőrségi hírekben is olvashatunk állatkínzásokról. Legutóbb július közepén állítottak elő egy 46 éves újszászi nőt, akinek a portáján egy lánccal kikötött, elhanyagolt, sovány kutya szenvedett. A sokat látott egyenruhások is elborzadtak a látványtól, amikor kiértek a helyszínre, ugyanis a kutya nyakába úgy belenőtt a lánc, hogy csak műtéttel lehetett eltávolítani.

Változnia kellene a törvényeknek és a bírói joggyakorlatnak

Kovács Klaudia, a Befogad-lak Törökszentmiklósi Állatvédő Alapítvány elnöke szerint is szükség lenne állatrendőrség felállítására, ehhez azonban előbb meg kellene teremteni a megfelelő feltételeket. Vagyis a törvényeknek és a bírói joggyakorlatnak is meg kellene változnia, igazodnia hozzá.

Egy másik megyei állatvédő szervezet vezetője pedig inkább abban látná a probléma megoldását, ha betartanák és betartatnák az állatvédelmi törvényt. Úgy gondolja: az állatrendőrség felállításának terve felvet néhány kérdést, például, hogy azoknak, akik ebben részt vesznek, milyen iskolát kell elvégezniük. Egy állatrendőrt egyrészt ki kell képezni jogilag, másrészt rendvédelmi szervnek, de állatorvosnak is, hogy megfelelő hatáskörrel rendelkezzen. Emellett az is kérdés, hová helyezi el az állatrendőrség az elkobzott állatokat, ugyanis nagy probléma, hogy az állatotthonok már tele vannak.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában