Értékes kincseket rejtenek a Jászsági Évkönyv lapjai

A Jászsági Évkönyv Alapítvány gondozásában már huszonkilencedik alkalommal jelent meg a tartalmas kötet, melyet a minap mutattak be a jászteleki művelődési házban. Turóczi Lászlóné intézményvezető köszöntője után az évkönyv legújabb számát a rendezvény háziasszonyai, Buschman Éva és Kárpáti Márta újságírók ajánlották a résztvevők figyelmébe.

A kiadványt ebben az évben is dr. Pethő László, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense szerkesztette. Huszonöt szerző publikációját tartalmazza, fényképekkel illusztrálva. Az összeállításába évről évre igyekeznek új szerzőket bevonni, akik között fiatalok is szép számmal vannak.

Már hagyomány, hogy a könyvbemutatón jelen lévő szerzők néhány percben ismertetik írásaikat, kutatásaikat. Elsőként Borsányi Attila, a Pusztamizsei Horgász Egyesület elnöke ajánlotta a hallgatóság figyelmébe a jásztelek-pusztamizsei természetvédelmi terület értékeit, melyeket fényképezőgépével örökít meg.

– Szerencsés vagyok, hogy a Jászság közepébe születtem, és itt élhetek – kezdte a szakember. – A természet közel áll hozzám. Először horgász lettem, később önkéntes természetvédelmi őr, majd a helyi horgász egyesület vezetője. Eddigi életemben az egyik legjobb dolog, hogy megismerkedhettem a természetfotózás örömeivel. Leírhatatlan élmény már kora hajnalban kint lenni a természetben – mondta Borsányi Attila. Kedvenc témái a madarak, de egy gyönyörű táj vagy egy parányi virág is megragadja.

Célja, hogy fotóival bemutassa a természet sérülékeny világát, amit a rohanó, stresszes mindennapokban sokszor észre sem veszünk. Publikációjában varázslatos fotókkal illusztrálva avatja be az olvasót a Jásztelek-Pusztamizsei természetvédelmi terület gazdag növény- és állatvilágába.

Fodor Dénes írásában Habsburg Rudolf és Vetsera Mária szerelmi tragédiájának népi változatát dolgozta fel. Közléséből megtudhatjuk, hogyan él a történet Jásztelek mondavilágában.

A kötet vezető, rendhagyó témája a koronavírus-világjárvány. Dr. Rusvai Miklós jászsági származású virológus professzorral Buschman Éva készített interjút, melyben a jelenlegi helyzetről és a „jövőképről” is beszél. Végezetül Varga Kamill ferences szerzetes osztotta meg kutatásait Hajtapuszta elemi és általános iskoláinak történetéről.

Cambridge-től Iránig: sikeres életutak adnak példát

Az évkönyvet tanulmányozva számos érdekes olvasmányt találunk. Betekinthetünk a Hamza Múzeum és Jász Galéria művészeti táboraiba, Bajor Imre képzőművész alkotói világába. Megismerhetjük például Berente Judit szervátültetett sportoló és sportszervező küzdelmekkel teli életútját, sikereit.

Németh Balázs jászsági fiatal saját történetén keresztül meséli el, hogyan jutott el a Cambridge-i Egyetemre, és természetesen fellebbenti a fátylat a titokzatos intézményről is. Dr. Sárközy Miklós történész, iranista professzor tanulmányában összefoglalja a középkori Magyarországra betelepült jászok nyelvemlékeinek forrásait, és elemzi a hazánkban eddig ismert jász nyelvemlékeket.