Beruházás

2021.12.07. 14:00

Közel kétmilliárd forintból épülhet múzeum az egykori fogolytábor helyén Cegléden

Földi László, Cegléd és térségének országgyűlési képviselője a minap jelentette be közösségi oldalán, hogy megvan a közeljövőben létesítendő Gulág-Gupvi Múzeum és Emlékhely kivitelezője. A honatya bejegyzéséből kiderül, hogy a debreceni székhelyű Egberstone Kft. alakíthatja ki egy meglévő épületből az intézményt, mely az egykori laktanyában meghalt, fogvatartott, illetve onnan a Szovjetunióba, malenkij robotra vagy Gulág-táborokba hurcolt civileknek és hadifoglyoknak állít emléket.

Hartai Gergely

Forrás: DVM Group

A napokban felkerestük a város önkormányzatát, hogy megtudjuk, milyen részletek ismertek a komplexum kialakításával kapcsolatban.

Közölték, a teljes projekt becsült költsége mintegy 1,7 milliárd forint.

Arról is tájékoztattak, hogy az építéssel kapcsolatban az uniós közbeszerzési közlönyben szereplő adatok irányadók. Eszerint a beruházás során mintegy 1880 négyzetméter nettó szintterületű épület felújítása valósul meg. Mindemellett parkosított felületet is kiépítenek, növényeket telepítenek, füvesítenek, a környezetet automata locsolórendszerrel látják el. Létesítenek továbbá egy akadálymentes liftet, két előadótermet, és egy 113 négyzetméteres járható tető kivitelezése ugyancsak a tervek között szerepel.

A majdani múzeum és az egykori laktanyák jelentőségére hívta fel a figyelmet Reznák Erzsébet, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója. A szakember, mint mondta, maga is kutatta a helyi láger történetét.

– A Kárpát-medence egyik legnagyobb gyűjtőtábora volt a ceglédi. Tudni kell, hogy a fogolytábor két laktanyát foglalt magába. Az egyik a huszárlaktanya, mely az 1900-as évek elején épült, a másik pedig az 1930-as években létesített, úgynevezett páncélos laktanya volt – vázolta a terület történetét a szakértő.

A Gulág-múzeummal impozáns emlékhelyet kap a város  Forrás: DVM Group

Reznák Erzsébet kiemelte, a laktanyák a Törteli és a Szolnoki út, valamint a vasút által határolt, meglehetősen nagy kiterjedésű területen helyezkedtek el. Hasonló táborok pedig az ország számos pontján működtek a háborús években. Térségünkhöz közel Gödöllőn állt még nagy méretű láger. A ceglédi egyebek mellett abban különbözött a többitől, hogy itt nem csupán összegyűjtötték a foglyokat, hanem el is osztották őket.

– A szovjet előrenyomulás következtében az ellenséges katonák egy részét és a civileket különféle táborokba gyűjtötték. Számításaink szerint a városi fogolytábor 1944. novemberétől 1946. augusztusáig biztosan működött. Bognár Zalán történész, egyetemi tanár kutatásai szerint 1945. májusában legalább 130 ezren fordultak meg itt. Ez egy elképesztően magas szám. Akkoriban a területet bekerítették, őrök álltak a kerítéseknél. Az ellátás és a higiénia rendkívül alacsony szintű volt, az itt „élőket” ráadásul járvány is sújtotta – emlékeztetett az igazgatónő.

A rendszerváltás után aztán egy őrző-védő vállalkozás vigyázott a helyszínre. A cég egyik munkatársa 1991. februárjában azzal kereste fel a Kossuth Múzeumot, hogy feliratok találhatók a téglafalakon.

Az akkori múzeumigazgató fotóssal látogatott el a helyszínre, és megállapították, hogy a mintegy kétezer felirat (!) döntő része az 1944 és 1946 között itt raboskodók üzenetei.

De akadtak olyanok feljegyzései is, akiket jóval korábban, az első világháborúban internáltak ide.

– Ezeket a feliratokat megőrizte az idő, a megszálló orosz katonák is írogattak a falakra. 2013-ban egy könyv is megjelent „Téglába vésett történelem – A ceglédi fogolytábor története és téglafalainak feliratai” címmel, mely éppen ezeket az írásokat foglalja össze. A Kossuth Múzeum és a baráti kör javaslatára öt évvel ezelőtt történelmi emlékhellyé nyilvánították a területet – tudtuk meg.

A helyszínen nyolc éve Jójárt György gyermekorvos saját költségén állított egy emléktáblát, melyet november 25-én, a Szovjetunióba elhurcoltak emléknapján rendre megkoszorúznak. Bár a fogolytábort már több mint hetven éve felszámolták, máig megrázó történetek kötődnek hozzá. Két éve például Ukrajnából jött idáig egy család, mert a családfő édesapja katonaként szolgált a második világháborúban, és Cegléden hunyt el. Szerették volna megnézni azt a helyet, ahol katonaősük életének utolsó napjait töltötte.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában