A frontvonalban dolgozó orvosok beszéltek tapasztalataikról Tiszafüreden

– Dr. Keller János háziorvos, sürgősségi szakorvos és dr. Tölgyesi Dávid háziorvos, intenzív osztályos szakorvos nemcsak a háziorvosi rendelőben, hanem a sürgősségi betegellátásban is nap mint nap megküzd a vírussal. Mi a helyzet az intenzív osztályokon? 

Tölgyesi Dávid: – A második és harmadik hullámban olyan meredeken nőtt a lélegeztetett, illetve intenzív terápiát igénylő betegek száma, hogy a háziorvosi praxisomból vissza lettem rendelve az intenzív osztályra. 

Fontos kiemelni, hogy jelenleg a normál intenzíves kapacitás körülbelül az ötszörösére van bővítve. 

– Hála istennek, fejlett gép- és eszközpark áll rendelkezésre, valamint gyógyszerek, és az összes nyugati modern terápia, amit intenzív osztályon be lehet vetni. Két dolognak vagyunk szűkén: intenzív osztályos szakorvosoknak és -ápolóknak. Az intenzív osztályos szakápolók aranyat érnek, nélkülük a betegellátás elképzelhetetlen. Ez az oka annak, hogy a betegellátás lehetőségei korlátozottak. 

– Milyen az, amikor valaki koronavírussal kerül kórházba? Számít-e, hogy valaki oltott, vagy van esetleg alapbetegsége? 

Keller János: – Természetesen igen. Akinek társbetegsége van, például szív- vagy tüdőbetegség, az eleve pengeélen táncol. Már nincs a szervezetnek tartaléka, nem tudja kompenzálni ennek a betegségnek a tüdőkárosodását, és sokkal hamarabb elindul azon a lejtőn, ahonnan már nem lehet visszafordítani. 

TD: – Ráadásul a fiatalok is lehetnek olyan súlyos betegek, hogy akár napokon belül meghalnak. Vannak, akiknél egy olyan felfokozott immunválaszt vált ki ez a vírus, hogy egyszerűen nem tudunk beavatkozni a lefolyásba. Egy idő után a szervezet felfokozott immunválasza már önmagát károsítja, és így megy tönkre a tüdő, a vese, adott esetben a szív, és májérintettséggel is járhat a betegség lefolyása. 

– Kijelenthető-e, hogy az oltással elkerülhető az, hogy az ember lélegeztetőgépre kerüljön? 

KJ: – Abszolút. A lélegeztetett betegek túlnyomó többsége oltatlan. Akadnak oltott lélegeztetett koronavírusos betegek is, de nekik általában van valamilyen súlyos alapbetegségük. Kijelenthető tehát, hogy az oltott lélegeztetett betegek jó aránnyal fognak meggyógyulni. 

Ellenben – friss statisztika, hogy – az oltatlan lélegeztetett betegek 80–90 százaléka belehal. 

– Vagyis a tudomány jelenlegi állása szerint van egy pont, ami után már az orvos is csak széttárja a kezét, mert nem tud segíteni, csak szalad a szövődmények után. Hogy megbetegedés esetén ne kerüljenek súlyos állapotba, javaslom mindenkinek, aki még nem tette volna, vegye fel a védőoltást. Fontos, hogy az 5–11 éves kor közötti gyermekeknek is adassuk be, ne tegyük ki őket a megbetegedés kockázatának. 

TD: – Egy szemléletes példával szoktam élni a pácienseimnek. Egy oltással még magas az elhalálozás kockázata. Két oltással, még ha lélegeztetőgépre kerül, akkor is túl fogja élni, három oltással pedig biztosan elkerüli a lélegeztetőgépet. 

– Milyen az oltási hajlandóság? A tapasztalatok eléggé vegyes képet mutatnak... 

TD: – Sajnos kevés azon betegek száma, akiket háziorvosként meg tudok győzni. Akik elzárkóznak az oltástól, emeltek egy falat, ami gyakorlatilag áttörhetetlen. Hogy ez a közösségi médiából, vagy a szóbeszédből táplálkozik-e, nem tudom. Megmagyarázhatatlan, hogy sokan miért zárkóznak el az oltástól. 

KJ: – Szomorú azt tapasztalni, hogy az a nagyjából harmincöt százalék, akik falat emeltek, egyáltalán nem hallgatnak ránk. Arra kérjük ezeket az embereket, hogy ne a saját, családjuk, vagy hozzátartozóik kárán tanuljanak, mert biztos vagyok benne, hogy meg fogják gondolni magukat. Mielőbb be kell, hogy lássák, az oltásnak jelentősége van, és csak ezzel lehet megelőzni a betegség súlyos lefolyását. 

– Önök szerint kötelezővé kellene tenni az oltást? 

KJ: – Én támogatnám. Az oltásszkeptikusoktól sokszor azt hallom, hogy nagyon félnek az oltás szövődményétől. 

Nos, nem az oltás szövődményétől kellene félni, sokkal inkább a koronavírusétól. 

– Az egy dolog, hogy valaki meggyógyul 4–5 nap alatt, és nem kerül lélegeztetőgépre, de rengetegszer tapasztaljuk, hogy hosszú távú betegségek jelentkeznek a Covid után. Van, aki fél évig nem érez ízeket és szagokat. Rendkívül szerteágazó szövődményei lehetnek. 

TD: – Ennek a globális járványnak csak akkor lehet vége, hogyha egy bizonyos százaléka az embereknek be lesz oltva. Akkor a vírusnak is kevesebb lehetősége lesz arra, hogy mutálódjon, és szépen lassan el tud csendesedni. Nem vagyok járványügyi szakember, virológus vagy biológus, de egyedül az oltásban látom a járvány megfékezésének a lehetőségét. Ideje felismerni, hogy az egyént most egy rövid időre háttérbe kell szorítani, és közösségben gondolkozni, mert csak akkor térhet vissza az életünk a normális kerékvágásba. Magyarországon kivételes helyzetben vagyunk, bármelyik oltást beadathatjuk magunknak. Legyen valakinek ellenérzése bármelyikkel kapcsolatban, nem baj, de a másikat adassa be magának, mert mindegyik hat.