2022.01.13. 19:55
A nyomasztó lakáshiány miatt rekordgyorsasággal kellett elkészíteni a házakat Szolnokon
Naponta elmegyek a szolnoki Gerle utca végén álló hatalmas épület mellett. A Google azt mondja róla, hogy ez a 3–5-ös számú ház. Eddig annyit tudtam róla, hogy itt lakik egy ismerősöm. Azonban a napokban kezembe akadt egy fotóalbum, ahol úgy említik, mint a megyeszékhely első különleges technológiával készült épületét.
A korabeli felvétel a szolnoki Gerle úton készülő társasház építését örökítette meg
Forrás: Megyei levéltár
De mi is volt ez a technológia? A szakirodalom azt írja róla: ez volt a PEVA. A rövidítés tulajdonképpen a két alkotó nevének kezdőbetűit jelenti. Az alagútzsalus technológiát két magyar, Pelle József és Varga László találta fel, és Egerben, a Heves megyei Beruházási Vállalatnál alkalmazták először.
Óriási előnye volt, hogy a hazánkban addig alkalmazott panelos építési móddal szemben rövidebb idő alatt készült el egy lakás.
Végül 1969-ben alkalmazták először, és nemcsak hazánkban, de külföldön is nagy érdeklődés mutatkozott iránta. Társasházi lakások építésénél használták elsősorban, felépítése lényegében egyszerű. Fordított U alakú, fém zsaluzatok összeállítása, belülről szabályozható rudazattal, a szerkezet alján pedig kerekek, amelyek egy sínen mozogtak. A zsaluzaton vasszerkezetet helyeztek el, majd kiöntötték betonnal. Az anyag megszilárdulása után a zsalutáblákat rudazattal és kerékkel összehúzták (így elvált a betonfaltól), és eltávolították a sínen.
De hogy jutott le Szolnokra a technológia? Annyit tudnunk kell, hogy a lakások építését a megyeszékhelyen két nagy cég végezte. Az ÁÉV-ként emlegetett Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat és a Szolnok és Környéke Egyesült Építő- és Szakipari Szövetkezet. A nagy lakótelepek építkezését az előbb említett vállalat végezte, panelek, illetve csúszózsalus technológia alkalmazásával. A város belterületén készítendő kisebb társasházak felhúzását az építőipari szövetkezet végezte.
A hagyományos építési technológia (mint például falak felhúzása téglából kőművesek segítségével) azonban nem bizonyult kielégítőnek, ugyanis a nyomasztó lakáshiány miatt rekordgyorsasággal kellett elkészíteni a házakat. A PEVA technológia megfelelőnek bizonyult. Így azután 1977-ben a szövetkezet megkereste a Heves megyei Építőipari Vállalatot, amely készségesnek bizonyult a technológia átadásához. De nem ment minden simán! A felügyeleti szervek szőrszálhasogató megjegyzései miatt csak jókora késéssel tudták bevezetni az új technológiát.
Végül 1979-ben a Gerle úton megkezdték egy 40 lakásos épület elkészítését PEVA technológiával. Augusztus 8-án azután egy bemutatóra meghívták a megye vezető személyeit. Úgy tűnik a rendezvény sikert aratott, mert egyre több ház építését vették tervbe ezzel a technológiával. Az új rendszer egyik előnyeként említették, hogy kevesebbe került a lakások felépítése, mint a házgyári elemekből készülteké. Gyorsabban is haladtak, hiszen a helyszínen öntötték be a betont, nem kellett várni az elemekre. A Gerle úti társasházat rövid idő múlva át is adták, és ez volt a megyeszékhely első PEVA technológiával készült lakóépülete.
A 80-as években a megyében több épület is elkészült ezzel az újítással, majd 1984-ben már kisebb társasházaknál is megjelent az alagútzsalus technológia. Igaz, a nagy lakótelepi építkezések csökkenése után az ÁÉV is be akart kerülni a kislakásépítés piacára, méghozzá a panelos technológiával. Erről tanúskodnak a Széchenyi lakótelep déli oldalán ma is álló csoportos lakóházak. Napjainkban azonban inkább a közelmúlt történetei közé tartozik mindkét építési technológia, mint ahogy a régi építési vállalatok is.
