Balog-Kökény Krisztina vezeti majd a Humán Szolgáltató Központot

– Meglepetésként érte a döntés, hogy önt nevezték ki a Humán Szolgáltató Központ vezetőjévé?

– Hivatalosan február elsejétől veszem át az intézmény irányítását. Jelenleg a korábbi vezetővel, Deákné Orosz Zsuzsannával közösen visszük a feladatokat. Őszintén szólva nem számítottam rá, hogy engem jelölnek a megtisztelő pozícióra, ugyanakkor nagyon örültem neki.

– Mivel foglalkozott korábban?

– Immár ötödik éve vagyok a család- és gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetője. Ez a terület azonban sok mindenben különbözik az intézményvezetői feladatkörtől. Ami a tanulmányaimat illeti, tősgyökeres abonyi vagyok, az általános iskolát is a városban végeztem. Középiskolába viszont már Szolnokon jártam. Az érettségi után több képesítést is szereztem. 

Vallom ugyanis, hogy a munkánkban folyamatosan képeznünk kell magunkat, hogy mind szakmailag, mind emberileg gyarapodjunk. 

– Tizennyolc évvel ezelőtt Jászberényben szociálpedagógia szakon diplomáztam. Korábban pedig itt, a család- és gyermekjóléti szolgálatnál töltöttem a szakmai gyakorlatomat. Bíztam abban, hogy ha lesz szabad státusz, akkor ide jöhetek dolgozni. Amikor befejeztem a főiskolát, meg is adatott ez a lehetőség. Azóta elvégeztem egyebek mellett az Eszterházy Károly Egyetem egészségfejlesztő mentálhigiéné szakát, valamint tavaly az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán a gyógypedagógus-logopédus képzést.

– Rendkívül sokrétű munkát végez az intézményük. Mit tudhatunk a munkájukról?

– A család- és gyermekjóléti szolgálatunk, itt, a Szilágyi Erzsébet úton működik, de még két Köztársaság úti telephely is hozzánk tartozik. Az egyikben a támogató szolgálat és a közösségi pszichiátriai ellátás működik, a másikban pedig az idősek nappali ellátása, a házi segítségnyújtás, az idősek klubja és a szociális étkeztetés „üzemel”.

– A gyermekek segítése önmagában összetett és nagy empátiát igénylő feladat.

– Valóban. A gyermekjóléti szolgálat elsődleges feladata a kiskorú gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése. Illetve, ha ezt már nem lehet megakadályozni, akkor a veszélyeztetettség megszüntetésére fókuszálunk. Tudni kell, hogy a családsegítésnek megannyi formája létezik. A munkánk jelentős része a terepen zajlik. Látnunk kell, hogy milyen környezetben élnek az érintett családok, s bennük a gyermekek. A környezettanulmány épp abban segít minket, hogy felmérjük az állapotokat, és tudomást szerezzünk arról, hogy mire van a leginkább szükség.

– A két ünnep között megszaporodtak a feladataik?

– Ahogyan érkezik a hideg idő, egyre több a segélykérés, amelyek főként tűzifára, élelmiszerre irányulnak. Télen az alkalmi vagy szezonális munkából élők nem tudnak dolgozni, nincsenek útmunkák és mezőgazdasági munkák sem. Azaz, nincs megélhetési forrás. Ilyenkor sokkal többen fordulnak hozzánk. Emellett gyakran kérik a közreműködésünket a beiskolázás előtti napokban. A vörös-kód elrendelésekor szintén sok megkeresés érkezik.

– Gyakran előfordul olyan eset, amikor a szomszéd vagy más személy jelez, ha a környezetében élő bajban van? Esetleg többnyire maguk az érintettek szólnak, ha segítségre van szükség?

– Mindkét esetre akad példa. Tavaly például előfordult, hogy egy hölgy szomszédja jelezte, hogy a mellette élő asszony kéménye nem füstöl. Úgy vélte, valami baj lehet. Végül kiderült, hogy a hölgynek kályhája sem volt. Rögtön a fűtőeszköz és a tüzelő beszerzésére helyeztük a hangsúlyt. 

A tanyán élőkre ilyenkor különösen ügyelni kell. Van elegendő tűzifájuk? Megkapják a megfelelő segítséget az egyedül élők? Ezekre a kérdésekre mind-mind figyelmet kell fordítani. 

– Szerencsére azonban nem vagyunk egyedül. Kiváló a kapcsolatunk a rendőrséggel, az önkormányzattal és a közterület-felügyelettel.

– Nem minden helyzetben lehet segítséget nyújtani. Milyen támogatásra van mostanság leginkább szükség?