Hiánypótló helytörténeti könyvet írt Jászapáti nyugalmazott plébánosa

Különleges ajándékkal örvendeztette meg karácsonyra a híveket Kladiva Imre nyugalmazott plébános. Még az ünnep előtt megjelent Az Úr házába indulunk, örömtől dobban a szívünk! című könyve, melyet nagy érdeklődés mellett mutattak be a Pájer Antal Művelődési Házban. Az eseményen Kis Józsefné, a kötetet kiadó Jászapáti Templomért Alapítvány elnöke köszöntötte a jelenlévőket. 

– Az alapítvány örömmel vállalta, hogy segít a könyv kiadásában. Imre atya tovább folytatta Vándorfy János 1895-ben megjelent történetét ­Jászapáti egyházának múltjáról és jelenéről. Egy olyan összefoglalót készített, amely a mai kor emberének is nagy élményt jelenthet – mondta Kis Józsefné. 

Kladiva Imre plébános huszonegy évig szolgált a városban, éveken át dolgozott azért, hogy a templom teljesen megújuljon. Dr. Ternyák Csaba egri érsek a kötet előszavában többek között a következőket írta:

Figyelemreméltó, hogy nem csupán a jelenlegi templomot mutatja be, hanem az egyházközség gazdag múltjába is betekintést enged. A kápolnák, az útszéli keresztek és szobrok is azt bizonyítják, hogy a jászok a keresztény hitükhöz mindig is ragaszkodtak, és a nehéz korszakok után mindig képesek voltak a jövőt építeni. Imre atya arra törekedett, hogy ne csupán a kövekből felépített templomról és épületekről írjon. A kötet külön értéke, hogy az egyházközség élő köveiről is részletesen szól, mindazokról, akik sok évszázadon keresztül papként, szerzetesként vagy világi hívőként építették és építik továbbra is a jászapáti egyházközséget.

A könyvbemutatón Imre atya sajátos derűjével ismertette munkáját, melynek címadója „Az Úr házába indulunk, örömtől dobban a szívünk” refrénű zsoltár. – Ha már a Gondviselő úgy intézte, hogy lelkipásztorként a legtöbb időt Jászapátin tölthettem, ösztönzést éreztem arra, hogy a jászapáti római katolikus egyházközség építményeiről, templomi berendezéseiről és újabb kori életéről írjak – beszélt motivációjáról a nyugalmazott plébános. 

A kötet fontos részei a templomról szóló beszámolók, a berendezésekről készült leírások, fényképek, de ír a régi és új plébánia épületéről, a küzdelmes évekről, a katolikus iskolákról, zarándoklatokról és a templom megtartóerejéről. Bemutatja a temetőkápolnát és a homlokzatán található Zakariás-kereszt tudományos megfejtését. Megemlékezik az elődök által emeltetett kálváriáról, bel- és kültéri keresztekről, szobrokról is.