Tiszafüred

2022.01.29. 06:30

Németh Szilárd: a honvédséget és hadiiparunkat is újraépítjük

Napjaink egyik fontos témája a haderőfejlesztés, ami logikus és érhető válasz korunk kihívásaira. Jelentős összegeket fordít hazánk egy modern és ütőképes hadsereg felállítására. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Németh Szilárd nemrég Tiszafüreden járt, ott kérdeztük a Magyar Honvédség múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Ujvári László

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára az illegális migráció veszélyéről is beszélt Tiszafüreden Fotó: Ujvári László

– Az elmúlt években milyen úton indult el a Magyar Honvédség?

– Ami a miénk, azt meg kell tudni védeni. Ebben az elsődleges szerep mindig is a Magyar Honvédségé volt. 2016-ban született meg a Zrínyi 2026 – Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program, amiből a 2026-ot már elhagytuk, mert jól látjuk, hogy ez egy sokkal hosszabb időtávot fog igénybe venni. Eddig levertük a cölöpöket, hogy hogy kell kinézni egy modern és a térség legmeghatározóbb, legütőképesebb hadseregének, a Magyar Honvédségnek. Meghatároztuk, hogy mekkora létszáma legyen, azokat a katonákat hogyan, miként képezzük ki, a katonai eskü mire irányuljon. Meghatároztuk azt, hogy hogyan tudjuk bevonni a társadalmat a honvédség életébe, illetve a honvédség hogyan szerkeszthető bele a magyar társadalomba. Nagy szerepe van a hazafias nevelésnek, az oktatásnak, a honvédkollégiumok, a honvédis­kolák visszaállításának. A honvédség fejlesztése ebbe a meghatározott irányba megy. 

– Milyen állapotban volt a honvédség, mielőtt a fejlesztési program elindult? 

– Elképesztő állapotban. Az ország minden része megszenvedte azt a nyolc évet 2010 előtt, amíg a szocialisták kormányoztak, igaz ez a honvédelemre is. Amikor az innen, ebből a térségből származó Vadai Ágnes volt az államtitkár, akkor a Gyurcsány-kormány idején erkölcsileg, anyagilag és minden szempontból tönkrevágták a honvédséget. 2010-ben tizenhét önkéntes tartalékos katona volt egész Magyarországon. Nem tévedés, tizenhét. Ma ott tartunk, hogy tizenegyezer tartalékos katonánk van. Össze sem lehet hasonlítani. Nem volt olyan ága a honvédségnek, amit tönkre ne tettek volna. A modern T72-es harckocsikból hetvenhetet ajándékozott Iraknak Gyurcsány Ferenc. Magyarországon ennek a töredéke sem maradt. Ugyanígy járt például a hadiiparunk, ami korábban egy rendkívül fejlett és megbízható iparág volt itthon, munkahelyeket adott az embereknek, lehetőséget adott a fejlesztésre. Nos, teljesen gallyra vágták. Magyarországon 2010-ben egy darab töltényt nem gyártottak. Semmi nem volt a kezünkben... 

– Hol tart most az építkezés? 

– A hadiipart újra kell építenünk. Például a gyulai helikopterüzem megnyitásával, a nyírteleki radargyártó üzem működtetésével, de hamarosan a gidránokat – amiket nemrég vásároltunk – is Magyarországon, pontosabban Kaposváron fogjuk majd gyártani. Ezek a páncélozott szállító harci járművek a legkorszerűbbek. Említhetném még a Várpalotán induló lőszer- és lőporgyárat is. Hihetetlen erővel látunk munkához, hogy újraépítsük mindazt, amit tönkretettek. 

Magyarországnak egy rendkívül ütőképes, modern hadseregre van szüksége, ezt bebizonyította a pandémia is. A járvány elleni védekezésnek nem volt olyan területe, ahol a magyar honvédek kiemelkedő és nélkülözhetetlen munkát ne végeztek volna. 

– Mennyire vagyunk távol a kitűzött céltól? 

– Ha a beszerzéseket nézzük, akkor rendkívül jó ütemben haladunk. Megkötöttük azokat a szerződéseket, amelyek következtében a legmodernebb eszközök, fegyverek és harckocsik érkeznek Magyarországra. Ilyen a hetes kategóriájú Leopárd harckocsi, mely a legmodernebb a világon, negyvennégy darab érkezik az országba. Fejlesztjük a tüzérségünket, huszonnégy modern PZA 2000-es önjáró löveg érkezik hazánkba, emellett lecseréltük a kézifegyvereket, először cseh importból vásároltuk, és most már saját magunk gyártjuk. Közben Csongrádon már a magyar tervezésű, magyar katonák által tesztelt kézi fegyvercsalád is elindult. Éppen körülbelül három hete próbáltam ki ezeket a fegyvereket, hihetetlen pontosak, nagyszerűek. 

Fontos, hogy visszaépítjük az iskolákba a kadétrendszert, a kadétprogramot. Eddig már száz oktatási intézmény csatlakozott a programhoz. Ezzel szemben 2010 előtt teljes egészében megszüntették a honvéd középiskolák és kollégiumok rendszerét. 

– A koronavírus-járvány elleni védekezés keretében végzett tevékenységek során láthatjuk leggyakrabban a magyar honvédeket. Milyen szerepet töltenek be, milyen feladatokat látnak el a katonák? 

– Kiemelhetném azt a munkát, amit a kórházban a kórházparancsnokok, vagy az odavezényelt katonák, az adminisztratív feladatokban, a betegkísérésben végeztek és végeznek, de kiemelném a speciális oltóbuszokat. Öt oltóbusza van a honvédségnek, amelyeket saját magunk szereltünk föl. Ezek másfél éve járják az országot és a lehető legkisebb zsákfaluba is elmentek. Eddig tizenhat megyében, összesen százharminchat településen oltottak, több mint ötvenkétezer embert. Akkor, amikor az oltás a legfontosabb, a honvédség ebben is részt vesz a maga eszközeivel. Ezekbe a falvakba mások nem tudtak volna eljutni. Miért van a honvédség, ha nem ezért? 

– A határvédelem jelentősége megnőtt az elmúlt hat évben, a migráció folyamatos és erősödő nyomást jelent, még ha nem is vonulnak tömegével az autópályák mellett magukat szírnek mondó, papír nélküli tömegek. 

– Azért nem vonulnak, mert megépítettük a kerítést, mely a legmodernebb eszközökkel van felszerelve, és olyan a jogszabályi környezetünk, ami lehetővé teszi azt, hogy elkapjuk, és visszafordítsuk az illegális migránsokat.

Eddig hétszázmilliárdot költöttünk ezekre a feladatokra, amiből az Európai Unió gyakorlatilag egy fillért sem térített meg. Ráadásul itt van az a baloldal, akiknek a honvédség lezüllesztésében hatalmas szerepük volt, erre kiáll a miniszterelnök-jelöltjük, és azt mondja, ő lebontaná a kerítést, és be kell engedni a bevándorlókat. Ez óriási veszély, aminek beláthatatlan következményei lennének, ahogy minden lépésnek, amit terveznek. Nem szabad visszafordulnunk a 2010 előtti időszakba. Megmutatták már, hogy mit csinálnak, ha ők kormányoznak. 

Biztos emlékszünk még Lendvai Ildikó szavaira: „Lassan mondom, hogy mindenki értse, nem lesz gázáremelés”. Mi történt két hónappal a választások után? Gázáremelés. Összesen tizenötször emelték meg a gáz árát néhány év leforgása alatt... 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában