2022.01.28. 13:55
Százezrekre is megbüntethető, ha valaki hulladékkal fűti házát a Jászkunságban
Főképp a kisebb településeken okoz gondokat ez a jelenség, ahol az emberek még nagyobb arányban használnak vegyes tüzelésű kazánt és kályhát.
Illusztációfotó/Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Tilos, mégis hulladékkal fűtenek a közelben, ezért elviselhetetlen szag és sűrű füst árasztja el a környéket – panaszkodott az utóbbi időszakban több olvasónk is a megye különböző településeiről. Mint azt Németh Ádámtól, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjétől megtudtuk: minden évben érkeznek olyan panaszok a katasztrófavédelemhez, melyek a kéményekből távozó, irritáló égéstermékkel függnek össze.
Ezek száma az elmúlt években átlagosan harminc körül alakult, de a probléma a folyamatosan modernizált fűtésrendszereknek köszönhetően egyre kevésbé jelentkezik – magyarázta Németh Ádám.
Főképp a kisebb településeken okoz gondokat ez a jelenség, ahol az emberek még nagyobb arányban használnak vegyes tüzelésű kazánt és kályhát. Az elmúlt években átlagosan valamivel több mint harminc kéménytűzhöz riasztották a tűzoltókat, melyek jellemzően a nem megfelelő tüzelőanyag használatából keletkeztek. Ha ugyanis műanyagot, ruhaneműket, gumit, vagy vegyi anyagokkal kezelt fát égetünk el, akkor annak égéstermékéből a korom lerakódik a kémény belső felületén. Ez a szennyeződés idővel egyre vastagabb lesz, ezáltal szűkül a kémény belső átmérője, használat közben pedig megnő a hőmérséklete. Mindez kéménytüzet eredményez, ami rosszabb esetben átterjedhet a födém- vagy tetőszerkezetre is
– hangsúlyozta.
A szóvivő kifejtette: a kéményseprők és a beavatkozó tűzoltók számára a berendezés köré halmozott éghető anyagok fajtájából, a lerakódás, illetve a füst jellegzetes színéből és irritáló szagából derül ki, ha valaki háztartási hulladékkal tüzel. Ez az égéstermék a környezetre, illetve az emberi egészségre is jóval károsabb, mintha fával fűtenénk. Ha a kéményseprők egy ellenőrzés alkalmával nem megfelelő fűtőanyaggal szembesülnek, akkor erre a szakember felhívja a tulajdonos figyelmét, és tájékoztatja az ezzel összefüggő kockázatokról.
Fontos, hogy csak olyan tüzelőanyagot használjunk, melyet a fűtőberendezés gyártója a használati utasításban feltüntetett – hívta fel rá a figyelmet Németh Ádám.
A kezeletlen tűzifát javasolt legalább két évig száraz helyen tárolni, és utána felhasználni. A kályhával, kazánnal egy helyiségben ne tároljuk a tüzelőt és a gyújtóst, mert egy kipattanó szikra könnyen meggyújthatja. Ezért érdemes szikrafogót szerelni a berendezésre. A tűztérből kitakarított hamu izzását először szüntessük meg, csak utána öntsük ki a vödörből – tanácsolta a szóvivő.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal hírportálunk megkeresésére elmondta: a háztartásban képződött hulladékok közül elégetni csak kezeletlen fát és a papírt lehet. Tilos a tűzre dobni rétegelt lemezt, bútorlapot, építési fahulladékot, színes, fényes papírt, műanyagot, autógumit, használt textilt, fáradt olajat vagy üzemanyagot, valamint festett, lakkozott fát, például régi ablakkeretet, ajtót, raklapot.
Ezen anyagok elégetésekor mérgező vegyületek kerülnek a levegőbe és a hamuba, szennyezik a környezetet, károsítják az egészséget.
A lakossági hulladékégetést a területileg illetékes járási hivatalnál lehet bejelenteni. A levegőtisztaság-védelmi szabályok megsértése esetén a környezetvédelmi hatóság pénzbírságot szabhat ki. Ennek mértéke függ a mulasztás körülményeitől, súlyosságától, időtartamától és ismétlődésétől, de legsúlyosabb esetben akár háromszázezer forint is lehet. Tavaly százhat lakossági bejelentés érkezett hulladékégetéssel kapcsolatban a megyei kormányhivatalhoz.