Badar Tamás elvarázsolta bűvészmutatványaival a szolnoki fiatalokat

– Már négy-öt évesen az életem része volt a bűvészkedés, mindig valamilyen alkalomra bűvész készletet kaptam, hiszen állandóan vele foglalatoskodtam – magyarázza Badár Tamás. 

– Ezek a dolgok annyira magával ragadtak, hogy egyre többet gyakoroltam és idővel, szépen lassan kibontakozott. 

A szüleim nagy figyelmet fordítottak az alkotásaimra, azonban sosem voltak elfogultak velem szemben, így a mai napig őszinték az új trükkjeimet illetően is. 

– A sok gyakorlás mellett ez a pálya sosem volt tudatos számomra, egyszerűen csak feloldódtam és minden alkalommal örömet leltem benne. Hetekig és hónapokig gyakoroltam egy-egy trükköt, míg el nem sajátítottam. Később egy mester mellé szegődtem és még többet gyakoroltam, míg magabiztos nem lettem. Egy idő után pedig azon kaptam magam, hogy ötödikes koromban az egész iskola előtt egy húsz perces bűvészmutatvánnyal szerepeltem.

A művész szerint hosszú évek kellenek ahhoz, hogy valaki elsajátíthassa a bűvészkedés fortéjait.

– A két legfontosabb dolog ebben a műfajban a kézügyesség és a kitartás – taglalja az előadóművész. 

– Hiszen a legtöbb esetben évek telnek el míg sikerélménye lesz az embernek benne. Ami azt jelenti, hogy megszerezte azt a fajta magabiztosságot, amikor is olyan tettre készen áll a közönség előtt, hogy nem tévedhet. Mindez azonban sokszor mégsem sikerül, hiszen bármikor előfordul egy malőr. Én már megtanultam ezt a helyzetet kezelni, így amikor bakizom, elviszem a fókuszt, amiből a legtöbb esetben a nézőnek fel sem tűnik a pontatlanság. Ezt nagyon jól tudom alkalmazni a Dumaszínházban is, ami alapvetően stand up színház, azonban egy kötetlen bűvészműsorral egybekötve igazán interaktív lehet.

Badár Tamást nem csak előadóművészként ismerhetjük hanem fotográfusként is, hiszen végzettségét tekintve számos kiállítással örvendezteti meg a nagyközönséget.

– Úgy gondolom, hogy a különböző művészeti ágak erősítik egymást – hangsúlyozta a fiatal tehetség. 

– Nem csak a bűvészkedésben törekszem valami újat létrehozni, hanem a fotózásban is. Volt egy idő, amikor Kubában jártam egyik nagyon jó barátommal, akivel fotózgattunk. Szeretek új dolgokkal kísérletezni, hiszen mindez rengeteg inspirációt ad számomra és nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hogy saját, önálló témájú kiállításokon dolgozhatok.

A kerekasztal beszélgetésen az egyik fiatal Tamásnak szegezte a kérdést: Ön, mint bűvész, milyen szemmel figyeli az olyan filmeket, mint a Szemfényvesztők, vagy a Mágus?

– Vannak animációk amelyeknek nagyon komoly a bűvész alapjuk, azonban a Szemfényvesztők számomra inkább hasonlít egy musicalre, mint bűvészkedésre – mondja mosolyogva Tamás. 

– Hiszen szakmai szemmel nem kivitelezhető dolgok történnek benne. A bűvészet alapjához azonban kiválóan kapcsolódik a Tökéletes trükk című film, amit nagyon jó műalkotásnak is gondolok. Ez bemutatja, hogy egy bűvész képes még az életét is kockáztatni egy tökéletessé vált trükkért, kifejezetten jól ábrázolja az előadásmódban felmerülő mélységeket és magasságokat. 

Velem is többször előfordult, hogy éjszakákon át, reggelre virradóan dolgoztam az egyik ötletemen, mert nem hagyott nyugodni.