Megfontolt tervezéssel turisztikai fellegvárrá avanzsálhat a Tisza-tó

– Hogyan foglalná össze az elmúlt időszak történéseit? 

– Sok tanulsággal szolgált az elmúlt két esztendő. Fejlődött a gazdaság, emelkedtek a bérek, még csak jelei sem látszódtak bármiféle viharfelhőnek. Azt gondoltuk, hogy javuló tendenciát mutató, sikeres évek állnak előttünk. Erre fel, mint derült égből a villámcsapás, úgy ütött be életünkbe a koronavírus. Ez alapjaiban határozta meg 2020-at, és úgy vélem, hogy az akkori tapasztalatokra, fegyelmezett és kitartó munkára építve eredményesen zártuk 2021-et.

– Sokan emlékezhetnek rá, hogy néhány éve a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnökeként ön volt a Tisza-tó miniszteri megbízottja. Kijelenthető tehát, hogy a Tisza-tóért végzett munkája nem most kezdődött.

– Már 2015-ben Tisza-tavi miniszteri megbízottként, a megyei közgyűlés és a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnökeként is dolgoztam a Tisza-tó fenntartható jövőjéért. Az általános vélekedéssel ellentétben nemcsak a turizmus határozza meg, hanem elsősorban vízügyi, árvízvédelmi és mezőgazdasági öntözési szerepet tölt be, mint síkvidéki víztározó. Sokrétű térség, ami figyelmet érdemel, közös nevezőre kell hozni a széttartó elképzeléseket, érdekeket és különböző értékeket.

– Honnan indult a Tisza-tó és hol tart most?

– Az 1990-es évek elején indult meg a turizmus a Tisza-tónál. Akkoriban rengetegen látogattak a térségbe, a tömeg rázúdult az elmaradt infrastruktúrával, csekély jövőképpel rendelkező, többnyire mezőgazdaságból élő településekre. Nagy volt a forgalom, egymást érték a fesztiválok, majd a felívelést egy hirtelen összeomlás követte a 2000-es évek elején. Az emberek elkerülték a térséget, mert nem tudott megújulni, és nem tudta kiszolgálni a tömegeket. Hiányoztak az erős alapok, nem voltak jó szállások és éttermek, valamint vonzó turisztikai attrakciók sem.

– Mondhatni, elillant az újdonság varázsa a 2000-es évekre?

– A baj az volt, hogy hirtelen, megalapozatlanul jött egy felfutó időszak, ami a csúcsra ért, majd összeomlott. Körülbelül hét évvel ezelőtt kezdődött egy tudatos építkezés a környék településein. A kormány támogatásának köszönhetően egymást érik a kisebb-nagyobb beruházások, megújulnak a magánszállások, a strandok, sorra nyitnak a jobbnál jobb büfék és éttermek. Szinte az alapoktól kezdtük az építkezést, ami idővel visszaigazolást nyert, hiszen az látjuk, hogy évről évre több vendég érkezik a Tisza-tóhoz. Míg harminc évvel ezelőtt fürdőzők és fesztiválozók, napjainkban családok és baráti társaságok. Virágkorát éli az aktív kikapcsolódás: a horgászat, a kerékpározás, a különféle csónaktúrák. Ez teljesen más szintű jövőképet mutat.

– Mi a következő feladat?

– Fontos, hogy a jövő meghatározásakor nem külön-külön részekben, kisebb fejlesztési területekben, hanem egy nagy egészben kell gondolkozni. Egységesen kell kezelni a Tisza-tó térségét, ha arról beszélünk, hogyan tovább. Ebben látom az eredményes jövő kulcsát. Abban, hogy a már meglévő erős alapokra tudatosan és következetesen építkezve, együttműködve, közösen megyünk előre. Ugyanakkor nem szabad abba a hibába esni, hogy csak turisztikai jellegű fejlesztéseket valósítunk meg. Javítani kell a települések infrastruktúráját is. Sok útfelújítás történt az elmúlt években, például megújultak a Tiszaszentimre környéki utak, de említhetném Abádszalókot vagy Nagyivánt is, ennek ellenére sok munka van még ezen a területen. Folytatni kell a Tisza-tó körüli települések fejlesztését, amihez erőforrást kell biztosítani. Iskolák, óvodák, közintézmények újultak meg, új bölcsődék és orvosi rendelők épültek, lendületben van a térség. A fejlődés nem állhat meg, hiszen a Tisza-tó akkor lesz hosszú távon is sikeres, ha a tó körül is erős, rendezett és fejlődő települések vannak, megfelelő infrastruktúrával, minőségi szálláshelyekkel, színvonalas szolgáltatásokkal és munkahelyekkel, elvégre nem élhet mindenki a turizmusból. A munkahelyteremtő beruházásoknak is meg kell jelenniük a térségben. Kiváló példa erre Tiszafüred, ahol hamarosan átadjuk a Julius-K9 újabb beruházását, de Karcagon is három olyan munkahelyteremtő beruházás várható, ami több száz embernek biztosít majd megélhetést.

– Nemcsak a Tisza-tónál élőket, hanem a Nagykunságot is képviseli.

– Ez a kedvenc témám, hiszen jómagam karcagi vagyok, kunnak tartom magam, – az Országos Kunszövetség elnöki tisztségét is betöltöm – kun öntudatban nőttem fel. Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Kunhegyes, Kunmadaras, Kenderes és Berekfürdő folyamatosan fejlődő, épülő és szépülő települések, de akárcsak a Tisza-tavi városoknál és falvaknál, itt is előre kell tekintenünk. Erősíteni kell az élelmiszeripart és a helyi vállalkozásokat. Egyre több cég fedezi fel az Alföldnek ezt a részét, a Debrecen, Szolnok és Békéscsaba közötti hatalmas területet. A mi feladatunk a jövőben is ösztönözni a munkahelyeket teremtő és értéket előállító vállalkozások letelepedését, és minél jobb megélhetést biztosítani az itt élőknek, hogy amelyik fiatal itt született, itt nőtt fel, az ne vágyjon el máshova, hanem találja meg helyben a számítását, és itt alapítson családot.

– Jelentős beruházásokról hallani például Karcag vonatkozásában.

– Így van. Évtizedek óta vártunk arra, hogy legyen egy olyan modern sportcsarnok Karcagon, ami képes megfelelő színvonalon kiszolgálni a város sportéletét. A kitartó munka meghozta gyümölcsét, hiszen a kormány támogatása révén hamarosan egy multifunkciós komplexum épül. A tervek már elkészültek, jön a közbeszerzés kiírása. Emellett a Liget utcai sporttelepen is komoly fejlesztés zajlik, továbbá nemsokára elkészül Közép-Európa egyik legjobb kerékpáros ügyességi pályája. Jelenleg is folyik a város történetének egyik legnagyobb kerékpáros fejlesztése, megújul Karcag kerékpárút-hálózata, például a Madarasi és a Kisújszállási úti szakasz mentén, utóbbi a nyáron veszi kezdetét. Ahogy a Tisza-tó vonatkozásában említettem, a munkahelyteremtő beruházások Karcagon is kulcsfontosságúak. Ezen a területen is jó hírekről számolhatok be: az egyik bevásárlóközpont a duplájára növeli a karcagi raktárbázisát, egy másik vállalkozás pedig épp egy új technológia kiépítésén dolgozik. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg Karcagon épül ki Közép-Európa legnagyobb hűtőkapacitása, egy ilyen gyártóüzem létesül. Karcag tehát fejlődik, mert fejlődnie kell.