Új látványossággal gyarapodott a szolnoki RepTár

A Vadászirányító gyakorló harcálláspont egy Szolnokon megépült szimulátor. Azok a repülőgépek, amelyeknek légi irányítását a múlt század közepén az eszközzel ellátták, megtalálhatóak a RepTár kiállításában. A tárlat berendezése egyedülálló, tematikus programok megvalósítását teszi lehetővé.

Kovács Ákos, a RepTár Szolnok Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a kiállítással kapcsolatban egy rövid tanulságos történetet elevenített fel. Kiemelte, hogy nincsenek értéktelen dolgok, csak a megfelelő helyre kell fordulni azokkal.

Micsoda érték, hogy a harcálláspont fennmaradhat a jövőnek, így mindenki láthatja hogyan használták régen. Ezt egy jól felépített múzeumpedagógiai program is segíti majd

– fejtette ki az igazgató.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szolnokon lévő tanszékének hosszú éveken át működő szimulátorát adták át a Reptárnak.

– A harcálláspont a katonaság egyfajta eszközrendszere, ami a csapatok mozgását követte, amivel irányították a csatát, vagy amely segítségével stratégiai döntéseket hoztak. Ma már nem magaslati pontokon, hanem leginkább a föld alatt alakítják ki ezeket a helyeket, hogy az ott dolgozó embereket és a birtokukban lévő információt megvédjék – magyarázta dr. Palik Mátyás ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Repülési dékánhelyettese. Arról is szót ejtett, hogy a szimulátor miként került az oktatásba.

A magyar légvédelem előremutató fejlődése az ötvenes években kezdődött. A légvédelem huszonnégy órában működő mozgatórugója a harcálláspont, a vadászirányítók képzése viszont csak később kezdődött meg. Nagy kihívás volt a gyakorlati oktatás megszervezése, mivel nem volt megfelelő eszköz, akkor egy második világháborúból fennmaradt radarszimulátorral dolgoztak. Az eszköztárat folyamatosan fejlesztették, bővítették. A nyolcvanas években az itt látható tervtáblák már megvoltak, a radart is akkortájt cserélték le

– tekintett vissza a múltra röviden.

A jelenleg kiállított eszköz nem sokkal a rendszerváltás utánig működött.

Szerettük ezt a berendezést, jó volt rajta dolgozni a maga sötétségével, villódzó fényeivel, akkusztikájával. Ténylegesen olyan emberré tette a hallgatókat, akik a mindennapok kiváló szakembereivé váltak. Több mint ötszáz magyar katonai repülésirányító tanult ezekkel – mutatott körbe a Reptár hangárjában. – A kialakított tárlat a fiataloknak is megmutatja a szakma szépségeit

– emelte ki dr. Palik Mátyás.

A megnyitót követően Fige János nyugállományú alezredes és Horváth Tímea hadnagy Repülésirányítás régen és most című előadásának jóvoltából az érdeklődők betekinthettek a vadászirányítás rejtelmeibe, a 70-es évektől a NATO csatlakozáson keresztül, egészen napjainkig. Az alkalmazott technikai eszközöket is bemutatták, különös tekintettel a harcálláspontban elhelyezett berendezésekre.