Jászkunság

2022.04.26. 13:55

A szülő dönt a választható vakcinák beadatásáról

Nem könnyű eligazodni a sokféle védőoltás között, melyeket főleg tizennyolc hónapos kor alatt kapnak a gyermekek. Vannak ezek között kötelező és választható vakcinák, de ­utóbbiak is megoszlanak aszerint, hogy ingyenesek vagy fizetősek-e. Hogy a szülők mennyi információval rendelkeznek az oltási lehetőségekről, abban a házi gyermekorvosoknak nagy szerepük van.

Molnár-Révész Erika

Fontosnak tartja a betegségek megelőzését dr. Tancsik Andrea szolnoki házi gyermekorvos. Mindig tájékoztatja a szülőket a nem kötelező, de elérhető védőoltásokról is Fotó: Nagy Balázs

Az akkor még csak választható bárányhimlő ellenit, illetve a meningococcus okozta fertőző agyhártyagyulladás elleni vakcinát is beadattam mindkét gyermekemnek. Bár nem kötelezőek, fontosnak tartottuk a megelőzést – mondta a választható, vagyis nem kötelező védőoltásokkal kapcsolatban a szolnoki Ágota. Hozzátette, férjével együtt úgy gondolták, minden pénzt megér, hogy elkerüljék az esetleges szövődményeket, a hosszú felépülést vagy a nagyobb bajt. A háromgyermekes Nikolett ezzel szemben csak a kötelező oltásokat adatta be csemetéinek. 

– Az orvos minket nem tájékoztatott külön a választható oltások lehetőségéről, és bevallom, én sem néztem ezeknek utána – mondta az anyuka. 

Vagyis, sok múlik azon, hogy a kisgyermekkorban beadható, nem kötelező oltások lehetőségéről tájékoztatja-e az orvos a szülőket. 

– Ahogy megszületnek a gyermekek, az egy hónapos kontrollon egy konzultáció során megbeszéljük a szülőkkel azt, hogy milyen kötelező és emellett milyen választható védőoltások vannak. A szülők így elgondolkodhatnak azon, hogy melyiket építik be az oltási programba. A praxisomban a szülők nagy része igényli ezeket a vakcinákat, és magam is prevenciópárti, vagyis a betegségmegelőzés híve vagyok – mondta dr. Tancsik Andrea szolnoki házi gyermekorvos, aki a körzetében nyolcszáz kis pácienst lát el. 

– Az alapoltásokat, melyek között több kombinált vakcina található, tizennyolc hónapos korig kapják meg a gyerekek, többek között ilyen a tetanusz, a szamárköhögés és torokgyík elleni. Az ismétlő, emlékeztetőoltásokat, hatévesen, majd az iskolában kapják meg. A kötelező oltások hetedikes korban fejeződnek be, a hepatitisz elleni védőoltással – sorolta a szakember. Mint mondta, a kötelező mellett ma már vannak ajánlott, vagy választható oltások is. 

– Az ajánlottakat is ketté lehet választani. Vannak a nem kötelező, ingyenes és a nem kötelező, fizetős oltások. Kétéves kor alatt ingyenes a meningococcus C, az agyhártyagyulladást, agyvelőgyulladást okozó megbetegedés elleni vakcina, illetve tizenhárom éves korban a humán papilloma vírus elleni védőoltás. Ez utóbbit már nem mi, házi gyermekorvosok ajánljuk a szülőknek, hanem az iskolai védőnők. Emellett a fizetős oltásokat is megbeszéljük a szülőkkel. Ilyen egyéves kor alatt a rotavírus elleni védőoltás, illetve a meningococcus egy másik típusa, a B elleni, ami a Magyarországon leginkább előforduló fajta. Egyéves kor után kérhető a kullancs-encephalitis elleni oltás, illetve a hepatitisz elleni oltás is, melyet be lehet adatni tizenhárom éves kor alatt. Ennek nagy előnye, hogy már egészen korán védetté válik a gyermek – tájékoztatta hírportálunkat a szakember. 

Hozzátette, körzetében sok szülő élt a koronavírus elleni ingyenes védőoltás lehetőségével az öt és tizenegy év közötti gyermekek számára. 

Évekkel ezelőtt kötelezővé tették 

Míg néhány éve még választható volt, 2019 szeptemberétől már kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás is. 

Ez mindenképpen hasznos intézkedés volt, mert bár sok szülő úgy gondolta, hogy majd átesik ezen a betegségen a gyermek, ám minden vírus változhat, agresszívabbá válhat az idők során, ahogy láttuk azt a koronavírus esetében is

– hangsúlyozta dr. Tancsik Andrea szolnoki házi gyermekorvos. 

Mint mondta, sok gyermeknél magas lázzal és nagyon hosszú felépüléssel jár ez a betegség, emiatt a gyermek immunrendszere jelentősen legyengül, és hajlamos lehet az újabb fertőzésekre. Ráadásul az esetek legalább tíz-húsz százalékban fordulhatnak elő szövődmények, de alapesetben is legalább tíz napot, két hetet eshet ki a gyermek az iskolából, a szülő pedig a munkából. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában