Górcső alá vették a lovakat Tiszaföldváron

A hidegvérű lovak őshonos fajták Magyarországon. Termetük, felépítésük összetéveszthetetlenné teszi őket. Eredetileg Baranyában, Somogyban, Zalában volt a tenyésztés központi bázisa, ma elmondható, hogy a Tiszántúlon a lólétszám lényegesen magasabb, többen vannak ebben a térségben.

– Aki őshonos magyar faj tartásába, tenyésztésébe fog, az igazán hazafias küldetést vállal, hiszen valóban kultúránk, hagyományaink része a ló. Nagy Ferenc nemcsak az ország, hanem a világ térképére is feltette Tiszaföldvárt. Olyan lovak kerülnek ki innen, melyekre Európa számos országában felemelik az emberek a tekintetüket – mondta a ménvizsga ünnepélyes megnyitóján Papp Zsolt György.

A vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár kiemelte: szoros a szakmai együttműködés az Agrárminisztérium és a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesülete között. Rövid időn belül, alig néhány évtized alatt megsokszorozódott ezen gyönyörű állatok száma.

– Az agrárminisztérium elkötelezett a lovas ágazat fejlődéséért. A május elejétől elérhető új pályázati konstrukciók egyedülálló lehetőséget biztosítanak – hangsúlyozta.

A szót Dallos Gyula, a Kincsem Nemzeti Lovas Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa vette át.

– A ménvizsga bizonyítja a lótenyésztők kitartó munkáját. Megmutatja, hogyan lehet egy olyan ágazatban példaértékűt tenni, ahol az év háromszázhatvanöt napján, 0-24 órában kell szolgálni. Egy ágazat, ami a legnagyobb humán erőforrást igényli – magyarázta. Hozzátette: együtt gondolkodunk és dolgozunk azért, hogy bizonyítsuk a magyar vidék az ország lelke, amíg az agrárium jól teljesít, az ország is jól működik.

A megnyitón Nagy Ferenc homokréti ötös ménfogata kápráztatta el az érdeklődőket, majd folytatódott a küllemi bírálat. A pontszámokat a nap végén összesítették és tájékoztatták a tulajdonosokat az eredményről, hogy ménjük alkalmas-e arra, hogy genetikai tulajdonságainak továbbadásával öregbítse a hidegvérűek hírnevét.