A Jászkunságban is találkoztak már a japán bozótszúnyoggal

Az utóbbi tíz évben már három inváziós csípőszúnyogfajt is észleltek hazánkban, az ázsiai tigrisszúnyogot, a japán bozótszúnyogot, illetve a koreai szúnyogot. 

– Mindhárom faj sötét, fekete alapszínű, hófehér vagy sárgásfehér rajzolattal. Míg a hófehér rajzolat az ázsiai tigrisszúnyogon, a sárgásfehér a másik két fajon látható. Mindhárom esetében világos árnyalatú gyűrűk vannak a lábon, ha jól megfigyeljük, a gyűrűk mérete és száma fajonként eltérő. Az ázsiai tigrisszúnyog esetében csak egy hófehér csík húzódik a tor háti oldalán, a másik két fajnál több, és sárgásfehér színű – tájékoztatta hírportálunkat dr. Soltész Zoltán, az Ökológiai Kutatóközpont entomológusa. 

A szakember kérdésünkre válaszolva elmondta, bár a hazai csípős szúnyogok is terjesztenek olyan különféle kórokozókat, mint a nyugat-nílusi vírus, az Usutu-vírus, vagy a bőr- és szívférgesség kórokozója, az inváziós fajok ezeknél sokkal komolyabbak terjesztésére képesek. 

Olyanokra is, mint a sárgaláz, vagy a dengue-láz vírusa.

– Ezekből a megbetegedésekből minden évben regisztrálnak öt-tíz esetet, de szerencsére eddig még csak olyanokról tudunk, amikor a beteg külföldön fertőződött meg. Az inváziós fajok megjelenése előtt nem volt olyan csípőszúnyogvektor, mely képes lett volna terjeszteni ezeket a kórokozókat. Ám, ha egy fertőzött emberből fel tudja venni például az ázsiai tigrisszúnyog a kórokozót, akkor hazánkban is kialakulhat fertőzési láncolat. Ezért tartjuk fontosnak az inváziós csípőszúnyogok vizsgálatát – hangsúlyozta a szakember. 

Mint mondta, a japán bozótszúnyogot 2012-ben, az ázsiai tigrisszúnyogot 2014-ben, a koreai szúnyogot pedig 2016-ban észlelték először hazánkban. 

Ezek a fajok mintegy potyautasként könnyen megtehetnek nagy távolságokat a kereskedelem és a turizmus globális mértéke miatt. Mivel eredeti élőhelyükön a faodvak vizében fejlődnek a lárváik, azért tudtak invázióssá válni, mert könnyen alkalmazkodtak más tenyészőhelyekhez. Gyakorlatilag minden olyan vízfelület megfelel számukra, ami nem érintkezik a talajjal. Ilyen az esővízgyűjtő hordó, fóliával letakart tárgyon felgyűlt víz, temetőkben a kint hagyott virágváza, vagy akár eldobott szemét, melyben képes felgyűlni némi víz. Ezért érdemes saját házunk környékén ezeket a potenciális élőhelyeket megszüntetni esőzések után. 

Jász-Nagykun-Szolnok megyéből 2019-ben hét, 2020-ban huszonnyolc, tavaly pedig tizenhárom bejelentés érkezett inváziós faj jelenlétéről az Ökológiai Kutatóközponthoz. Térségünkben eddig még csak a japán bozótszúnyogot észlelték.

Olvasóink is segíthetnek az egyedek feltérképezésében

Mint azt dr. Soltész Zoltán, az Ökológiai Kutatóközpont entomológusa elmondta, a Szúnyogmonitor oldalán részletes leírás található mindhárom inváziós fajról. 

– Aki úgy gondolja, hogy szeretne bekapcsolódni ebbe a tudományos vizsgálatba, csupán annyit kell tennie, hogy amikor inváziós csípőszúnyogot lát, lefotózza, a fotót pedig elküldi a [email protected] e-mail-címre. Amennyiben sikerül megfognia, akkor postán is elküldheti nekünk a példányt, vácrátóti címünkre. Mivel tudományos vizsgálatról van szó, a fogás időpontjára és helyére is szükségünk van. Minden esetben visszajelzünk, hogy milyen fajt sikerült észlelnie az illetőnek. Ha nem inváziósat, akkor azt is megírjuk, hogy az észlelt faj miben különbözik az inváziós fajoktól – mondta a bejelentés menetéről a szakember.