2022.05.16. 17:25
Nagyszabású kiállítással irányítják rá a figyelmet a kun hímzés szépségeire
A Nagykunsági Népművészek Egyesülete és a karcagi Táncoló Tulipán Kunhímző Csoport tagjainak munkáiból nyílt kiállítás nemrég a tiszafüredi Kovács Pál Művelődési Központban.
Ottjártunkkor Veróczki Anett, a művelődési ház dolgozója rendezgette a kiállítás darabjait Fotó: Nagy Balázs
A Csak tiszta forrásból – Kun hímzés régen és ma címet viselő kiállítás apropójáról és magáról a hímzésről, mint nemzeti értékről Zám Lajosné Ildikó, a Kovács Pál Művelődési Központ vezetője beszélt hírportálunknak.
– Az volt a célunk, hogy az értékes kézimunkáknak – mint amilyen a varrás vagy a hímzés – az eszmei értékét növeljük azáltal, hogy minél több emberhez eljuttatjuk – kezdte Zám Lajosné Ildikó.
– A megnyitóra minél több szakembert próbáltunk meginvitálni, és végül Heves, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből egyaránt jöttek olyan vendégek, akik előadásukkal emelték az esemény fényét. Maga a kiállítás Karcagról érkezett, azonban Budapestről is kaptunk alkotásokat. A tárlatot összekötöttük egy szakmai konferenciával – amit a Nemzeti Művelődési Intézet is támogatott –, és nem mellesleg a rendezvényen a Tiszafüredi Hímzőkör is bemutatkozhatott. A finom színekkel tarkított anyagot régen házilag készült festékekkel színezték, melyek alapanyagául növények szolgáltak, ilyen például a mályvarózsa sziromlevele, a bodzabogyó, valamint a hagymahéj is – utóbbiból például barnássárga árnyalatot nyertek ki.
A kiállítást dr. S Kovács Ilona etnográfus állította össze, míg a kifinomult hagyományőrző hímzéseket Nagy-Pálné Pádár Ágnes, a karcagi Táncoló Tulipán Kunhímző Csoport vezetője tervezte.
– A kun hímzés nemzeti kincs, szeretnénk elérni, hogy beépüljön a köztudatba, mindenki számára felismerhetővé váljon, és értékkel bírjon – ismertette célkitűzéseiket a művelődési központ igazgatója.
– Sokan most is felismerik, azonban vannak viták afelől, hogy melyik hímzés az eredeti, ezért mi úgy gondoltuk, hogy az itt fellelhető közösség az eredeti hímzést képviseli. A kiállítás látogatói találkozhatnak a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület és a Bihari Népművészeti Egyesület saját tájegységeire jellemző hímzéseivel, melyekkel különböző műhelyfoglalkozások keretében bárki közelebbről is megismerkedhetett. Ahol azt is megtudhatták, miként működik a szűrhímzés. Illetve azt, hogy a szűrt csak a vállukra helyezték, hiszen a két ujját bevarrták, és különböző tárgyakkal pakolták meg táska gyanánt. A kiállítás anyagát hamarosan Zalaegerszegre szállítják, hogy általa tovább népszerűsítsék a hímzést.