Karcag

2022.06.18. 11:25

Szabóné Szentesi Mária szerint csak szívvel-lélekkel lehet végezni az óvónői hivatást

Miniszteri elismerésben részesült, Brunszvik Teréz-díjat vett át Szabóné Szentesi Mária, a karcagi Madarász Imre Egyesített Óvoda SZIM Óvoda tagintézmény-vezetője a pedagógusnap alkalmából Budapesten, a Vigadóban. Pályájáról és az elismerésről beszélgettünk a mesterpedagógussal.

Daróczi Erzsébet

Szabóné Szentesi Mária a rangos díjjal Fotó: Daróczi Erzsébet

– Nagyon boldog és egyben büszke voltam a díj átvételekor – mondta hírportálunknak az elismert szakember. 

– Sosem gondoltam, hogy én ennek a díjnak a közelében leszek, de úgy látszik, a közel négy évtizedes óvodapedagógiai munkámat méltónak találták rá. Mindig is pedagóguspályára készültem, bár általános iskolában még biológia szakos tanárként képzeltem el magam. 

Amikor a húgom az óvónői pályát választotta, akkor már nekem is ez tetszett, de a döntést akkor hoztam meg, amikor egy nyáron óvodában dolgoztam.

– Szarvasra, a főiskolára jelentkeztem, majd hazajöttem. A Körös úti Óvodában töltött egy esztendő nagyon jó tanulóév volt, aztán a Kuthen utcai óvodában dolgoztam húsz évig. Tizenkét éve vagyok a SZIM óvodában, ahol egy nagyon kreatív, fiatal nevelőközösségem van, mindenben támogatnak, segítik megvalósítani az innovatív törekvéseimet, úgyhogy ők is „benne vannak” ebben a díjban. Köszönöm vezetőimnek is, hogy segítették és támogatták új törekvéseimet. Gulyás Ferencné Jolcsitól azt tanultam meg, hogy ne féljek új dolgokat kipróbálni, illetve ne keserítsen el egy-egy kudarc sem, mert abból is lehet tanulni – sorolja a díjazott, akit eredményeiről is kérdeztünk.

Szabóné Szentesi Mária elárulta, a környezeti nevelés mindig is kiemelt feladat volt az óvodájukban. 

– Így nem volt nehéz megfelelni a Zöld Óvoda kritériumrendszerének. Ma már bázisintézményként is működünk, jönnek hozzánk tanulni kolléganők. Nagyon hálás vagyok a szülőknek is, hiszen legfontosabb partnereinkként segítik törekvéseinket – például komposztálóládát, kertföldet kaptunk, tanácsokkal látnak el bennünket. 

Kétszer díjaztak minket a Legszebb konyhakertek országos versenyben – ezt nélkülük nem tudtuk volna megvalósítani.

– A szülői gárdánk bábcsoportjára is büszke vagyok, édesanyaként pedig a két lányomra. A nagyobbik unokám, Zselyke az én csoportomba jár, és szeptembertől Bíborkát is nagy szeretettel várom – mondta mosolyogva. 

A szakember arról is beszélt, hogyan válik el a nagymama és az óvónői szerep. 

– Annak idején a gyermekeim is megoldották. Az óvoda kapuján belül ők is óvó néninek szólítottak, most az unokám is Marcsi nénizik. Ha kilépünk a kapun, ugyanúgy mami vagyok – árulta el Szabóné Szentesi Mária, aki nagyon szeret főzni, sütni, a családot vendégül látni, illetve a kiskertjét gondozni, ahol az unokái is mindig találnak valami finomságot, amit leszedhetnek. 

Most egy nagy családi vendégségre készül, szeretné velük megünnepelni a díját. 

Az ünnepségre Blanka lánya kísérte el, Dorottyát pedig a pénteki karcagi ünnepségre várja nagy szeretettel a díjazott, aki ha újra pályát kellene választani, akkor is óvónő lenne. 

– Ezt a hivatást csak szívvel-lélekkel lehet végezni, de annyi örömöt kapunk a gyerekektől, a mindennapi mosolyt, a csillogó szempárokat, az ölelést, amiből sosem elég. A másik szakterületem a mentorság, nagyon szeretek a fiatalokkal dolgozni. Tőlük is tanulok, de szeretem, amikor tanácsot kérnek. Szeretném látni, hogy akik most vannak a szárnyaim alatt, hogyan teljesednek ki az óvodapedagógusi pályán. Nekik is azt kívánom, egyszer éljék meg azt a büszke pillanatot, amit nekem sikerült a Vigadóban.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában