Jászkunság

2022.06.25. 15:25

Szigorúbb szabályozással védik a netes vásárlókat

Egyre népszerűbb az online vásárlás, melynek az elmúlt két évben talán még jobban felértékelődött a szerepe. A digitális térben, megfelelő ismeretek hiányában megannyi veszély leselkedik a vevőkre. A vásárlók érdekeit immár hatékonyabban védik a nemrég hatályba lépett, úgynevezett Omnibusz irányelvnek köszönhetően.

szoljon.hu

A járványhelyzet miatti bezártság is nagyban hozzájárult az online vásárlás térhódításához Illusztrációfotó: Mediaworks

A járványhelyzet miatti bezártság is nagyban hozzájárult az online vásárlás térhódításához Illusztrációfotó: Mediaworks

Rendszeresen vásárolok a világhálón keresztül. Általában egy Facebook-csoport tagjaival szoktunk egymástól oda-vissza vásárolni

– mesélte egy szolnoki hölgy.

Ahogyan a közelmúltban hatályba lépett Omnibusz irányelv előírja, ennek is jelentősége van. Az online térben az egyre bővülő fogyasztói jogok miatt ugyanis szigorodnak a tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos szabályok. A terméket online felületen kínáló harmadik félnek fel kell tüntetnie, hogy kereskedő vagy magánszemély-e.

– Ennek oka, hogy kereskedőtől történő vásárlás esetén a vevő élhet fogyasztói jogaival, mint például az elállással vagy jótállással. Magánszemélytől történő vásárlás esetén erre nincs lehetőség – áll a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal tájékoztatójában.

Az is kiderül továbbá, hogy az eladónak a honlapon fel kell tüntetnie azon keresési paramétereket – így például ár, elérhetőség, népszerűség –, melyek alapján a kereső rangsorolhat. Az irányelv szerint azt is meg kell jelölni az internetes oldalon, hogy bárki vagy csak az adott terméket vásárló, szolgáltatást igénybe vevő tehet-e értékelést.

 

Felkerült a „feketelistás” esetek közé az a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, amikor fiktív személyek adnak internetes oldalakon értékelést az adott árura vagy szolgáltatásra vonatkozóan. A korábbi vásárlói vélemények befolyásolják a fogyasztói döntéseket, ezért az új szabályozás alapján nem szerepelhetnek hamis pozitív értékelések, melyek torzíthatják a vásárlók választását. Szintén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül a rendezvényekre szóló jegyek automatizált eszközökkel történő vásárlása és magasabb áron történő értékesítése az online térben.

Új fogyasztói jogokat vezettek be az „ingyenes” digitális szolgáltatások területén is. E vásárlások esetében a fogyasztó személyes adatokat ad meg, de pénzbeli fizetésre nem kerül sor. Ilyenkor az adataiért cserébe általában valamilyen ingyenes tudásanyagot – nyelvleckét, edzésprogramot – kap, vagyis az adataival „fizet” a szolgáltatásért, termékért. Ezekben az esetekben is megilleti a fogyasztót a tizennégy napos elállási jog, sőt, erről tájékoztatást is kell kapnia.

Változás történt az árfeltüntetési szabályokkal kapcsolatban is. Árcsökkentés, akció bejelentése esetén meg kell jelölni a korábbi, az árcsökkentést megelőző harminc napon belül alkalmazott legalacsonyabb árat. Az akció mértékét ehhez a legalacsonyabb árhoz képest kell feltüntetni.

– Ezzel az intézkedéssel szeretné kiküszöbölni a jogszabály, hogy a vállalkozások megemelik az áru árát, hogy aztán leakciózzák, így hamisan azt a látszatot keltik, hogy a termék olcsóbb, mint volt. Ez a rendelkezés nemcsak az online kereskedelemben, hanem a hagyományos, személyes vásárlások során is érvényes – hívják fel a figyelmet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal illetékesei.

Nem térhet el az azonos márkájú termékek minősége

Ugyanazon márkajellel ellátott terméket ugyanolyan minőségben kell árulni minden országban. Röviden így foglalható össze a kettős minőségű termékeket érintő szabály. Kettős minőségű terméknek az számít, amit egymással megegyezőként forgalmaznak ugyanazon márkanév alatt, azonos csomagolásban, de egyes tagállamokban az áru összetételében vagy jellemzőiben mégis jelentős különbségek vannak. Ezt a kettős, különböző minőséget szeretné az új jogszabály kiszűrni. A kettős minőségű termékek forgalmazásával kapcsolatos magatartások vizsgálatára élelmiszertermékek esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságnak van hatásköre, míg a non-food termékek esetén a fogyasztóvédelmi hatóság tud eljárni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megakadályozása érdekében.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában