Múltidéző

2022.06.06. 06:55

Szolnokon tartott érdekes előadást Trianonról Ablonczy Balázs történész

Az elmúlt csütörtökön érdekfeszítő előadást hallhattak az érdeklődők a Verseghy Ferenc Könyvtár művészeti szalonjában.

Szathmáry István

Ablonczy Balázs történész Trianoni legendákról szóló előadását a vártnál nagyobb érdeklődés fogadta Szolnokon Fotó: Mészáros János

Ablonczy Balázs történész Trianoni legendákról szóló előadását a vártnál nagyobb érdeklődés fogadta Szolnokon Fotó: Mészáros János

Ablonczy Balázs történész, egyetemi docens beszélt hallgatóságának az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátumot több mint száz éve övező legendákról. A téma és az előadó személye iránti figyelem jeleként a program kezdetére kevésnek bizonyult a férőhelyek száma, s az előadást követő kérdések megválaszolására is a tervezettnél jóval hosszabb időre volt szükség. 

Először Vona Gődér Krisztina, a házigazda intézmény kommunikációs és közönségkapcsolati munkatársa mutatta be a közönségnek az előadót, akinek fő kutatási területe a huszadik század magyar történelme. 

Vona Gődér Krisztina és Ablonczy Balázs Fotó Mészáros János

Ablonczy Balázs bevezetőjében elmondta, hogy a közvélemény-kutatások szerint kevés olyan kérdés van, melyben annyira egyetértene a magyarság, mint hazánk példátlan méretű megcsonkításának érzelmi elutasítása. 

Ugyanakkor nagyon kevesen ismerik a békeszerződés létrejöttének valós körülményeit és pontos tartalmát, ezzel szemben még mindig élnek ránk örökített legendák és mítoszok a békeszerződésről. Olyan mesék, történetek, elbeszélések születtek, amelyek messze túlélték az évtizedeket, s mai is befolyásolják, sőt, meghatározzák a magyar társadalom nem kis részének történelmi gondolkodását és tudatát. 

A legismertebbek, hogy milyen szerepet játszott Georges Clemenceau francia miniszterelnök elvált magyar menye a trianoni döntésben, szabadkőműves összeesküvés állt-e Magyarország felosztása mögött, valóban hajózható folyónak állítottak be az utódállamok néhány patakot a területi  nyereség érdekében, hány nyelven mondta el a magyar delegáció vezetője, gróf Apponyi Albert híres beszédét, és valóban megjósolta-e azoknak az államoknak a bukását, melyek „megásták Magyarország sírját”? 

Egyáltalán, hol írták alá a békét: a Kis- vagy a Nagy-Trianon-palotában? 

Amint megtudhattuk, bár a béketárgyalások meghatározó személyiségének, Clemenceau francia miniszterelnöknek a fia valóban elvált magyar felségétől, de Michnay Ida hosszú, 101 esztendőt kitevő életét továbbra is, egyébként nagyon nehéz természetű volt apósa egyik kastélyában élte le. Clemenceaut kizárólag gyakorlati megfontolások és nem érzelmi indítékok vezették cselekedeteiben. 

Franciaország biztonsága érdekében olyan, megfelelő katonai, gazdasági súllyal rendelkező államokat kívántak létrehozni Németország hátában, melyekkel sakkban tudják tartani ősi ellenségüket, s ezeket Magyarország kárára tudták „kistafírozni”. 

Az Apponyi-legendárium is csak részben igaz, az elhíresült mondat elhangzásáról eddig semmi bizonyítékot nem sikerült találni. Az ötven éven át jászberényi képviselőként is szolgáló Apponyi köré a háború után tudatosan építettek ki olyan legendakört, amivel őt mintegy szobortalapzatra emelve királypárti politikusként valójában elszigeteljék a közélettől. 

Az előadás kisebb geszták című része röviden kitért még számos egyéb legendára is: arra, hogy az utódállamok, főként Románia hazafias szellemű hölgyek szolgálataival igyekezett az antant államférfiait és szakértőit kedvezőbb döntésre hangolni, vagy kis patakokat állítottak be hajózható folyókként a területi nyereség érdekében. 

Az utóbbiról szólva Abonczy Balázs térképen mutatta be hallgatóságának, hogy a jelenlegi határok kijelölésénél nem ez, hanem főleg a meglévő vasútvonalak birtoklása volt meghatározó. 

A szabadkőműves összeesküvésben annyi a megfogható elem, hogy román vezető politikusok pozícióik javítására annak idején valóban beléptek francia szabadkőműves páholyokba, de ez már országunk megcsonkítása után történt, s elsősorban a jugoszláv-  román román határkijelölésben volt némi szerepe.

Az előadó álláspontja szerint Trianonról sérelmektől mentes társadalmi diskurzusra van szükség, amiben talán egyetértés is van. 

Tény, hogy a legendák – melyeknek időnként van valóságalapjuk – ennek hiányában is élnek tovább a társadalomban. Mondandója zárásaként Ravasz László református püspöknek egy, a harmincas években leírt magvas gondolatát idézte ezzel kapcsolatban. „Trianon ellen az tesz a legtöbbet, aki a legtöbb hazugságot irtja ki a magyar életből és a legtöbb igazságnak szerez érvényesülést.”

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában